Casanova

Kövessük nyomon a történelem legnagyobb nőcsábászának útját a XVIII. századi Velence dekadens utcáitól a forradalom előtti Párizs szalonjaiig, majd II. György londoni udvaráig, mígnem egy nápolyi kirándulás végleg össze nem töri Giacomo Casanova szívét. Az értelem és a tudomány, a szerencsejáték és hősiesség, a szenvedély és a mulatságok korában Casanova mindezt átélte, mindezt kihasználta. Volt hegedűs, pap, szerencsejátékos és művelt világfi. Egyszerre durva és lovagias, gazdag és szegény, viszont amiben mindenki máson túltett: szerető volt. Sohasem közönséges vagy közömbös, teljes odaadással és nyíltsággal szeretett - még ha csak rövid ideig is. Kurtizánokkal, színésznőkkel, sőt még egy apácával is együtt hált, sorsát a szenvedélynek áldozta. Egész életét végigkísérte azonban a tökéletes boldogság egyetlen igaz szerelmével, Henriette-tel. A pergő és izgalmas kétrészes filmben felváltva láthatjuk az ifjú Casanova, Henriette és annak férje, Grimani izgalmas szerelmi háromszögét, valamint a világ leghíresebb élvhajhászának hattyúdalát. Az élmény garantált, a szórakozásról az Amerikai Filmakadémia Életműdíjával kitüntetett Peter O'Toole, valamint David Tennant, Rose Byrne és Laura Fraser gondoskodnak.

Giacomo Casanova (Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt (Velence, 1725. április 2. ? Dux, Csehország, 1798. június 4.)) életútja:

Casanova kalandos élete során megfordult Európa jelentős városaiban, többek közt Magyarországon is. Anyja színésznő volt. Mivel effajta származását élete során gyakorta nem lett volna szerencsés felfedni, később családfát hamisított magának, mely késő-középkori spanyol ősökig nyúlt vissza. A társasági életbe egy velencei nemes vezette be, aki mind anyagi, mind szellemi gyarapodását támogatta. Ennek a kapcsolatnak akkor szakadt vége, mikor Casanova elszerette a patrícius feleségét. Botrányos életvitele miatt a velencei hatóságok szabadságvesztésre ítélték az Ólombörtönbe, ám innen megszökött. A vádak között szerepelt a hamis kártyázás, a vallástalanság és a fekete mágia is. Ezután Párizsban élt, itt ő szervezte meg a királyi lottót, mely jelentős anyagi jólétet hozott neki. Később az élet visszasodorta Velencébe, ahol immár az inkvizíció oldalán kémkedett. Élete végén a Wallenstein grófok csehországi Dux kastélya könyvtárában dolgozott - ekkoriban a felvett neve Seingalt, hogy ne ismerjék fel. Itt írta meg - valóságtartalmát tekintve kétes - emlékiratait, melyben azt állítja, élete során több, mint száz nővel volt intim kapcsolata.