Portré - Koncz Zsuzsa

Izgalmas sorsok, történetek - premier résszel - vasárnap éjszakánként. Várjuk Önöket!

Kárpátiék lánya a Portréban. A csodálatos művésznő életrajzi könyvéből kiragadott fotók és történetek alapján haladva, Barabás Éva Koncz Zsuzsával beszélgetett.Az első táncdalfesztiváltól már előjönnek a balatongyöröki emlékek, a barátság kezdete Bródyval, mely azóta is töretlen, vagy Illés Lajoshoz fűződő korai emlékei, aki volt olyan gavallér, és elkérte Zsuzsát édesanyjától, hogy akár este 10 óráig is kimaradhasson. A jogi egyetemi tanulmánya látta kárát a karrierje építésének, de ezt az egyetem fura urai is megértették, elfogadták. Mint ahogyan Zsuzsa édesanyja is, aki soha előtte nem mozgott ilyen körökben, hiszen Zsuzsa maga is úttörő volt ebben a korszakban a beat pop rock zenei stílus terén. Támogatása a családjától példaértékű volt, s habár sosem beszéltek róla, Zsuzsa úgy gondolja, nagyon büszkék lehettek rá. Néha szüksége is volt a támogatásra, hiszen magyar anyák százai zúdítottak átkozódó leveleket rá, a túl rövid szoknyája miatt. S bár az énekesnő úgy véli, hogy az egyetlen igazi ítélet a közönségtől jön, rosszakarói igazából sosem voltak. Szeretet lengte körül, és úgy is adta át a dalait a közönségének, hogy vigaszt és támogatást nyújtson nekik. Az őszintesége mindig is az erénye volt, nagy kincs az egész pályáján, hogy mindig azt énekelte, amit akart, és mindig úgy öltözködött, ahogyan akart. Érzékeny a körülötte történtekre, ezért dalait is mindig úgy válogatja meg, hogy visszhangozzanak a mában is. Az életrajzi könyvből kiragadott portréból politikai áthallással nem csak a múltat idézzük meg, hogy bizony még neki is volt betiltott dala, és hogy Bródyt majdnem 4 év börtönre ítélték, de a halottak napjáról is megemlékezünk, elérzékenyülve mondja el, neki mi a gyógyír. Zsuzsa semmit sem bánt meg, pedig tudjuk, hogy az élet nem lányregény, kivéve talán azt a német dalt.

Tartsanak velünk, mert ez a Portré így volt szép, így volt jó.