Mekkora a kerted... felfelé?

Mekkora a kerted... felfelé?

Kúszó- és futónövényekkel felfelé is terjeszkedhetünk, így megnövelve a kertünket. Adunk néhány ötletet ehhez.


Minden termelt és vad növénynek van a maga fajához, fajtájához, korához mért optimális termőterülete, ahol a legjobban érzi magát és ahol a legtöbb termést érleli meg. A szamócabokor tenyészterülete egy jókora kalappal lefedhető, egy rózsabokor legalább egy-másfél négyzetméter felületet árnyékol le, egy almafa pedig 25-30 nm tenyészterületre tart igényt. Ezt átlagos körülmények között a vízszintes területre értelmezzük, de vannak olyan szép, kedves és értékes növényeink, amelyek igen kis helyet foglalnak el, de függőlegesen nőnek, virágoznak, magasra felkapaszkodnak és ezzel új dimenziót képeznek. Ezeket nevezzük kúszó-, vagy futónövényeknek.

Városi kertben kihagyhatatlan lehetőség!

A kúszónövényeknek különösen nagy jelentőségük van a viszonylag kis területtel rendelkező városi kertekben: felfelé is növekedve kiszélesítik a tér méreteit és változatosabbá teszik a kert képét, tehát érdemes rájuk is kissé nagyobb figyelmet szentelni.

Hogyan kapaszkodnak a magasba?

Ezek a növények többnyire hosszú hajtások fejlesztésére képesek és ezekkel csavarodva (pl. karósbab), kacsokkal (pl. szőlő), léggyökerekkel (pl. borostyán), tapadó korongokkal (pl. vejcsi vadszőlő) kapaszakodnak a számukra támasztékot nyújtó falra, fára, kerítésre, oszlopra, karóra.

Közülük legismertebb és a magyar kertek leggyakoribb növénye a nemes étkezési, vagy borszőlő, amelynek a hosszú indáin helyezkednek el a csavarodó kacsok. Ezekkel – megfelelő állványzaton – akár 2-3 emelet magasságú erkélyig, ablakig is felkúsznak és ott érlelik be (a gyerekek nagy örömére) édes bogyójú fürtjeiket.

Városi legendák kiváló táptalaja

Valamikor, főként az első világháború utáni években elterjedt tévhit volt az, hogy az olaszok a szőlőt az eperfákba oltják, mert az Itáliában gyakran megforduló kereskedők, de főként a hazatérő hadifoglyok azt látták, hogy a szőlőfürtök az eperfák ágai között függenek és érnek be. Ez persze téves megfigyelés volt, mert az eperfák csak támasztékot adtak a szaporán fejlődő hajtásoknak, de ez nem akadályozott meg némelyeket abban, hogy itthon is megpróbálkozzanak a szőlőnek az eperfába való oltásával. Természetesen sikertelenül!

De lássunk néhány gyakori és kedvelt kúszónövényt, amelyeket nyár elején is lehet ültetni!

Az egynyári növények közül a legismertebb a hajnalka, amelynek a magja gyorsan kikel, a függőlegesen kifeszített zsinórok mellett fürgén növekszik és gazdagon hozza tölcsér alakú, különböző színű virágait. Jó árnyékolót ad a délután napos teraszoknak és erkélyeknek.

Kevésbé gyors növekedésű, másfél-két méter magas hajtásain kiváló illatú virágokat nyitó növény (az utóbbi időben ritkán látott) szagos bükköny, a hasznos termést érlelő növények közül pedig a lopó, a kobak és a szivacstök, vagy az utóbbi időben gyorsan terjedő sonkatök.

Nagy választékot kínálnak a kúszó cserjék, amelyek több évig, sőt évtizedig is díszíthetik a környezetünket. A házfalak felfuttatására a legkedveltebb a vejcsi vadszőlő, amelynek a levelei halpikkely módjára fedik és védik a falat a nyári hőség és a téli hideg ellen, őszi lombszíneződésük pedig egyike a legpazarabbaknak!

Kedvelt kúszónövények: a trombitavirág, az iszalag (klemátisz), a futó lonc és az örökzöld borostyán. A különlegességeket kedvelőknek ajánlom a terjedőben levő murvafütöt (Bougenvillea) és a golgotavirágot (Passiflora); ez utóbbiak fagyérzékenyek, ezért télen ajánlatos fagymentes helyiségben tartani őket, de nyáron is fokozott figyelmet igényelnek.

Külön tanulmányt igényelne a kúszórózsák ismertetése, mert számtalan, szebbnél szebben virágzó fajtájukat ismerjük. Itt mindössze azt jegyezzük meg, hogy ezeket a rózsákat nem kell metszeni, csupán a felkopaszodott, elöregedett ágakat kell rendszeresen tőből kimetszeni.

Ipari kúszónövény még a komló, amely erőteljes, buja növekedésével a kevéssé látványos környezeti elemek (építmény romok, árkok, gödrök) eltakarására alkalmas. A sörgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga, amelynek termelésével fél évszázaddal ezelőtt hazánkban is sok helyütt kísérleteztek, viszonylag kevés sikerrel.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR