Portré - Reisz Gábor - 467. rész

Film adatlapja

Izgalmas sorsok, történetek - premier résszel - vasárnap éjszakánként. Várjuk Önöket!

Rossz verseket keresünk, jó filmeket találunk a mai Portréban. Reisz Gábor filmrendező és Barabás Éva filmélménye. Gábor már nem elsőfilmes rendező, a Van valami furcsa című film óriási sikert hozott számára, kiválasztottnak érezte magát, felfoghatatlannak tűnt az európai ösztöndíj, a hömpölygő tömeg, a filmrendezők társasága. Most pedig a torinói fesztiválról, a Rossz versek című filmjének díjesőjével tért vissza. A stílus nem, a filmnyelv kicsit változott, illetve inkább többet használ. Az amatőr szereplők és a profi filmkészítés itt is tökéletes összhangban van, a humorról nem is beszélve. Reisz Gábor már egészen kisgyerekkorától érdeklődött a filmek iránt, saját füzetet vezetett, ahol a filmrendezők, a stílusirányzatok, a korszakok kerültek lejegyzésre. Aztán később a matematika füzetét használta, de ott már vers foszlányokkal szórakoztatta magát a matek órán. A filmben ezekből a versekből is hallhatunk, vagy még inkább érezhetünk és láthatunk. Bárki magára ismerhet egy–egy aspektusból, hétköznapi történet ez szerelemről, munkáról, iskoláról, közösségről, szeretetről, családról. A rendező számára egyébként is nagyon fontos a család, szülei véleményét minden esetben kikéri a munkája kapcsán is. Barátai nemcsak a hétvégi kocsmázásokból, hanem a filmjeiből sem hiányozhatnak. A Portréban Reisz Gábor, aki visszakérte verseit egy lánytól, aki kikészült, ha szülei lehalkítva nézték a filmjét, és még gyermekkori énjeivel is összeölelkezik. Eredeti filmélmények, tartsanak velünk!