Menü betöltése...
»Utazás»Tündüs & zo- utazási blogja»Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

Tündüs & zo- utazási blogja
453  0  8

Magyarország

Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkerti körút 12.

2009. április 6. hétfő 14:48
2007. május 28. hétfő
 47°31'05,655"N   47,518098
 19°04'39,156"E   19,774040

114  57  0  5  1

Hogyan és hol jöttek létre az első állatkertek?

Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban hozták létre. Feljegyezték például, hogy Sulgi, az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak, s ugyancsak híres volt Assur-Uballit asszír uralkodó állatkertje is. Az ókori Egyiptomban már Hatsepszovet királynő idejében létesítettek állattartó kertet, amely az Amon-papság fennhatósága alá tartozott. A távoli Kínában Ven Vang császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített, sőt a legenda szerint az uralkodó itt, a Tudás Kertjében fedezte fel a selyemhernyó gubójának fonalas szerkezetét, megalapozva ezzel a híres kínai selyemtermelést.

A világhódító Nagy Sándor Alexandriában létesített nyilvános állatkertet, s a kert igazgatásával tanítómesterét, Arisztotelészt bízta meg. A rómaiaknál - kisebb magán-vadasparkoktól eltekintve - nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátor-viadalokon szerepelhettek.

A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen láthatták, a különleges állatokat vándormenazsériák ketreceiben láthatták. Gyakran tartottak vadállatokat a várakat övező árkokban is.

Manapság a Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori zoo-jának, bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit.

A schönbrunni példát világszerte több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is. A budapesti állatkert - az újkori zoo-k közül harmincadikként - 1866-ban nyitotta meg kapuit.

Voltak-e a Budapesti állatkertnek előzményei Magyarországon?

A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.

A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy a szemet és lelket gyönyörködtesse . Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az Egri csillagok -ban.

Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a Nyulak szigete arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron.

A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig. E kertekben néha egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek.

Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje.

Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az országfejedelmi biztost ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, se előre mozdítsa az állatkert ügyét. így - hosszas huzavona után - engedélyezték az állatkert alapítását. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. A szükséges terület megszerzése érdekében Pest városához fordultak segítségért. A városatyák a jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben kívánták elhelyezni. Két területet is felajánlottak, melyek közül Gustav Jägernek, a Bécsi állatkert igazgatójának javaslatára a vasúthoz közelebb eső telket választották.

Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az igazgatói állomás betöltésére, az állatkerti Részvénytársulatnak mégis az volt a szándéka, hogy magyar embert nevez ki az intézmény élére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban - negyvennyolcas huszár főhadnagyként - meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával.

Hogyan épült az állatkert?

A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. A terület bekerítése után a legfontosabb dolog a park megtervezése, illetve az épületek helyének kijelölése volt. Petz Ármin, a város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. A Nagy-tó, és a tavat tápláló kút Reitter Ferenc csatornázási mérnök tervei alapján készült. Reitter szintén önként, díjazás nélkül tervezte meg ezeket. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte. Kettejük közül Szkalnitzky a maga korában híres építésznek számított. Az ő tervei alapján készült például a budapesti Egyetemi Könyvtár épülete, valamint az a négy bérház is, amely az Oktogon négy sarkában áll.

Az állatállomány megteremtése több forrásból történt. Igen sok állat érkezett ajándékba. Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig sokan érezték kötelességüknek, hogy állatokat ajándékozzanak a születő állatkertnek. Végül problémát is okozott a sok ajándék állat, mert már akkor népes állatseregletről kellett gondoskodni, mikor a kert területén sem az épületek, sem a karámok nem voltak még készen. Ezért az állatkerti Részvénytársulat kénytelen volt leveleket fogalmazni a jövőbeni adományozóknak, melyben arra kérték őket, hogy eme nemes cselekedetüket halasszák egy későbbi időpontra, amikor az állatkert az ajándék állatokról már kellőképpen tud gondoskodni.

Kevéssel a megnyitás előtt maga az uralkodó, Ferenc József is küldött ritka állatokat a schönbrunni gyűjteményből.

Az állatállomány persze vásárlás útján is gyarapodott, a Részvénytársulat több európai állatkerttel és állatkereskedővel is összeköttetésben állt. Ekkoriban történt, hogy a Bécsi állatkert (amely nem azonos a schönbrunni kerttel) csődbe ment, s így több érdekes állatot igen alacsony áron sikerült az osztrák fővárosból beszerezni.

Az állatkert megnyitását többször elhalasztották, s végül 1866 augusztusára tűzték ki. Fitzinger, kevéssel a megnyitás előtt leköszönt tisztéről, s a közvélemény óhajának megfelelően Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak, bár egyenlőre csak ideiglenesen.

Milyen volt az állatkert a megnyitáskor?

Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, amely állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának, Angelo Guzzantónak volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a kajdácsok , vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott.

A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, s igen költséges volt szállásuk kialakítása is.

Bár az állatkert megnyitáskor sokkal nagyobb területű volt, mint manapság, sokkal kevesebb állatot mutatott be. Azt gondolhatnánk, ez úgy lehetséges, hogy a mai kifutók sokkal kisebbek, mint a múlt században. Ez azonban nem így volt, hiszen a múlt században az állatkert egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek.

A közönség mindjárt az első napokban megszerette az állatkertet, ezért a kert vezetése úgy döntött, hogy további érdekes állatok beszerzésévek igyekszik az érdeklődést ébren tartani. Néhány hónappal a megnyitás után egy elég nagy állatszállítmány érkezett. Sajnos azok az állatok, amelyeket Xántus még Amerikából küldött, a porosz-osztrák háború miatt nem érkeztek meg Pestre, hanem örökre a hamburgi állatkertben maradtak.

Hogyan sikerült az állatkertnek zsiráfot szereznie?

Az 1860-as években a zsiráf nagy kincsnek számított. Az újkori állatkertek közül Schönbrunnban mutattak be először zsiráfot 1828-ban, majd pedig a Londoni állatkert is szerzett a hosszú nyakú csodaállatokból.

Erzsébet császárné mindig érdeklődést mutatott a Pesti állatkert ügyei iránt, s több ízben is meglátogatta az állatkertet, amikor a magyar fővárosban időzött. 1867-ben az egyik ilyen látogatás során Xántus János, a kert igazgatója alkalmat talált arra, hogy elmondja: a Pesti állatkertben még nincsen zsiráf, Schönbrunnban, az uralkodói gyűjteményben pedig több is van. Bár azok a zsiráfok a császár tulajdonában álltak, a császárnő közbenjárására azonban levelet kapott az állatkerti igazgatóság, hogy válasszon zsiráfot, mert akár az idősebb anyazsiráfot, akár a fiatalabb nőstényt a pesti kertnek ajándékozza őfelsége. így esett meg, hogy 1868. májusában egy foltos nyakorján - így is nevezték a zsiráfot a múlt században - érkezett Pestre. A schönnbrunni állatok közül állatkertünk vezetői a fiatalabb nőstényt választották, ami - mint kiderült - igencsak jó választás volt. Nemcsak azért, mert ez az állat még hosszú évekig élt a Városligetben, hanem azért is, mert már vemhesen érkezett Pestre, s így 1868 augusztus 18-án meg is született állatkertünk első kis zsiráfja. Ezzel állatkertünk a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kis zsiráf született. A zsiráfborjú - aki sajnos csak rövid ideig élt - azért is különleges, mert ez volt az első olyan kiszsiráf, amelynek már az anyja is fogságban látta meg a napvilágot.

Mit mutattak az első évek tapasztalatai?

Bár az ország első állatkertjét ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás, nekibuzdulás hozta létre, az első évek után ez a nagy lelkesedés - sajnos - alábbhagyott. Az állatkert látogatottsága nem volt akkora, amely biztosíthatta volna a kert fennmaradását, fejlődését, létezését. Az állatkert vezetése ezért kénytelen volt az eredeti célkitűzéstől eltérően nemcsak a természettudományos ismeretterjesztés és a honosítás ügyével foglalkozni, hanem mutatványosokat. vásári komédiásokat foglalkoztatni. A gazdasági nehézségek enyhítése érdekében a kert sorsjegyeket is kiadott, a nyeremények különböző állatkerti állatok voltak.

Az állatkert fenntartási költségeinek csökkentése érdekében a részvénytársaság vezetői átfogó takarékossági terveket dolgoztak ki. Ennek szellemében bízták meg Czimek János pénztárnokot az állatok takarmányának beszerzésével. A vezetőség megbízott Czimekben, és úgy rendelkezett, hogy minél olcsóbban szerzi be a pénztárnok a takarmányt, annál magasabb lesz a fizetése. Czimek valóban olcsó, azonban silány, penészes takarmányt vásárolt az állatok részére. Ezért, s amiatt, mert a társaság vezetői mind több mutatványost foglalkoztattak, Xántus lemondott az igazgatói tisztségről. Ekkor a korrupt Czimek szabad kezet kapott, s rövid idő alatt lezüllesztette a kertet. A társulat vezetői a válságot úgy kívánták megoldani, hogy az állatkert élére egy tudományos vezetőt neveztek ki Kriesch János személyében.

Kriesch János a magyar állattan kimagasló, ámde méltatlanul elfeledett művelője volt. Ez a kiváló zoológus sajnos csak rövid ideig vezette a kertet. Kinevezése után azonnal feltűnt, hogy az állatok milyen borzasztó állapotban vannak, s ezért felelősségre vonta Czimeket, aki viszont Kriescht igyekezett megrágalmazni. Kriesch végül lemondott tisztségéről, a részvénytársaság pedig - hogy a botrányt elkerüljék - Czimeket is menesztette, s Hegyessy Kálmánt kérték fel az állatkert ügyeinek igazgatására.

Miért alakították meg az állat- és Növényhonosító Társaságot?

A gazdasági nehézségek csak nem akartak megoldódni, ezért az állatkerti Részvénytársulat vezetői úgy döntöttek, hogy az Rt. átalakul állat- és Növényhonosító Társasággá, annak reményében, hogy így könnyebb lesz előteremteni a fenntartás költségeit. A korabeli indoklás szerint, ha az állatkertet részvénytársaság üzemelteti, a nyerészkedő társaságot a mecénások nem támogatják kellőképp, míg az új elnevezés a társaság nemes céljairól tanúskodik.

A társaság első közgyűlésén Berecz Antalt nevezték ki igazgatónak. Innen-onnan sikerült is pénzt szerezni, a támogatás mégsem bizonyult elégségesnek. A gondokat tetézte, hogy rendszeresen ütötték fel a fejüket különféle járványok az állatok körében, ráadásul a ligetből belátogató rókák telente igencsak megtizedelték a madárállományt. A helyzetet a sok adósság is súlyosbította, s minthogy nem sikerült eredményeket elérni, Berecz is beadta lemondását.

Serák Károly borsodi kisbirtokost 1873. augusztusában nevezték ki állatkert-igazgatónak, mert abban reménykedtek, hogy gazdálkodói tapasztalatával az új direktor meg tudja menteni a kertet a teljes összeomlástól. Serák három évtizeden át, változó szerencsével vezette a kertet, a leghosszabb ideig valamennyi igazgató közül. A róla elnevezett korszak az állatkert történetének egyik legvitatottabb szakasza. Kétségtelen, hogy a kezdeti időszakban kozmetikázták a zárszámadást, s a vásári komédiások egyre népesebb siserehada lepte el a kertet, jóllehet e látványosságok nem az állatkertbe valók. Azt sem szabad azonban elhallgatnunk, hogy mindez egy olyan korban történt, amikor egy állatkert, ha csak a maga nemes céljait követte, nem tudott annyi bevételt szerezni, hogy fennmaradjon.

Serák kinevezése után azonnal hozzáfogott az állatkert katasztrofális pénzügyi helyzetének rendbetételéhez. Első lépésként a Fővároshoz fordult pénzsegélyért, a város vezetői azonban ezt megtagadták, mondván: ilyesmiről csak akkor lehet szó, ha az új vezetés eredményeivel bizonyít. Ezután Serák úgy igyekezett az állatkertet működtetni, mintha az a saját kis birtoka lenne, s mivel külső seítségre nem számíthatott, mindenféle lehetőséget felhasznált pénzszerzésre. A legnagyobb haszonnal persze a mutatványosok szerepeltetése kecsegtetett, így aztán egymást érték a tűznyelők, akrobaták és kötéltáncosok. Bár ezek a látványosságok az állatkertbe nemigen illenek, elegendő bevételt hoztak a kertnek ahhoz, hogy a válságból kilábalhasson. A pénzügyi helyzet lassan stabilizálódott, s 1875-ben már a Főváros is megszavazta a pénzsegélyt az állatkert részére.

1876-ra, az állatkert alapításának tizedik évfordulójára készült el az oroszlánház, amelyet a kor neves építésze, Hauszmann Alajos tervezett. Ugyancsak a jubileum tiszteletére vásároltak struccokat és amerikai bölényeket, valamint egy afrikai elefántot, amely az első elefánt volt a magyar fővárosban.

Gróf Semsey Andor, a korabeli hazai természettudomány egyik legnagyobb mecénása saját költségén új madárházat építtetett az állatkertnek, hogy ... minél többféle madár legyen jól láthatóan, európai módon bemutatva a budapesti állatkertben is .

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896.-ban készültek megünnepelni, s e jeles évforduló kapcsán az egész ország lázban égett. Az állatkertben sem volt másként. A kert vezetői elhatározták, hogy számos érdekes, és Budapesten korábban soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Az állatgyűjtemény megújítását még az 1890-es évek elején megkezdték. Ekkoriban vásárolták például Jónást, az első vízilovat, valamint egy már akkor is ritkaságnak számító szumátrai orrszarvút. A különlegességek közé tartozott a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve leffentyűs (ajakos-) medvét is láthatott a közönség. Egy és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, s bemutatásra került az elefántok mindkét faja.

1896-ra az állatállomány mintegy kétezer egyedet számlált, a következő években azonban megkezdődött a visszaesés. Ennek az volt az egyik oka, hogy amikor az állatkertet alapították, a Főváros a területet harmincévi használatra adta át az állatkertnek, jelképesen évi egy aranyért. Amikor azonban a szerződést meg kellett újítani, a város vezetői úgy gondolták, hogy az állatkertnek jóval többet kellene fizetni a területért. Ezt a magas bérleti díjat azonban nem lehetett kigazdálkodni, különösen azért, mert a látogatók száma 1896. után igencsak visszaesett. A Serák-korszak utolsó nagyobb állatvásárlásai 1898-ban voltak.

Miért ment csődbe az állatkert?

Az állatkert vesztét a Főváros által megállapított magas bérleti díj és az érdektelenség okozta. Amikor a kertet alapították, a város vezetői még támogatandó intézményként tartották számon, a századfordulón azonban már csak egyszerű bevételi forrásként kezelték, s ezért kértek el a területért oly magas bérleti díjat. A látogatók alacsony létszámának okát ma már nagyon nehéz megítélni, hiszen 1896. után már földalattival is ki lehetett jutni a Városligetbe. A magyarázat valószínűleg abban keresendő, hogy a millennium rendezvényei olyan tömények voltak, hogy szinte senkinek sem jutott eszébe elmenni egy kiállításra, vagy éppen az állatkertbe.

Még 1896.-ban létesítette az állatkert az úgynevezett ősbudavárat. A Látványosságok Háza néven is ismeretes, hírhedté vált mulatóhely bevétele az állatkert javára esett, ámde egyáltalán nem illett össze a természettudományos ismeretterjesztés elvével. Emiatt, s azért, mert a Főváros felhívta a kert figyelmét, hogy a területet kizárólag állatkert létesítése céljából adta bérbe, végül bezárták az ősbudavárat . Bár ez a szégyenletes vurstli így eltűnt az állatkertből, az így kiesett bevételt sajnos nem sikerült pótolni. Végül a gazdasági nehézségek oda vezettek, hogy a Főváros 1907-ben feloszlatta az állat- és Növényhonosító Társaságot, s megindította a csődeljárást. Bár az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, maga a kert a közvélemény szeretetét élvezte. Ezért mindenki egyetértett ifj. Andrássy Gyula belügyminiszternek azzal az ötletével, hogy az állatkert üzemeltetését vegye át Budapest városa. Ettől kezdve az kert Budapest Főváros állat- és Növénykertje lett.

Hogyan épült újjá az állatkert?

Amikor az állatkertet átvette a Főváros, sem az épületek, sem az állatállomány nem mutatott valami jó összképet. Ezért elhatározták, hogy nagyszabású munkával teljesen újjáépítik a kertet, s egy a Fővároshoz méltó, új állat- és Növénykertet hoznak létre. Számunkra ez furcsa lehet amiatt, mert a múlt század végén éppen amiatt került az állatkert kilátástalan helyzetbe, hogy a város vezetői puszta jövedelemforrásnak tekintették ezt az intézményt. A változás motorja dr. Bárczy István, a nagy városfejlesztő főpolgármester volt, akinek városépítészeti elgondolásai közt kiemelt helyen szerepeltek a közparkok és ligetek, így az állatkert is.

Az átépítés első lépéseként 1.212.000 aranykoronát biztosítottak az átépítés költségeinek fedezésére, majd kinevezték az állatkert új igazgatóját dr. Ráthonyi Zoltán állatorvos személyében, aki ezen tisztséget az átépítés alatt töltötte be.

A tervek kidolgozására és munkálatok összefogására éltre hívták az állatkertépítő Bizottságot, hogy ... gondoskodjék mindenekről, amik e szép cél keretébe vágnak. E bizottság tagjai mind neves zoológusok, botanikusok, építészek, közéleti személyiségek voltak. Minthogy e bizottság nagy testület volt, négy vezetőnek adták kezébe a tulajdonképpeni irányítást, nevezetesen dr. Bódy Tivadar alpolgármesternek, mint a bizottság elnökének a munkálatok vezetését, dr. Kovách Aladárt a közönség általános kívánalmainak érvényesítését, valamint dr. Lendl Adolfot a tudományos program kidolgozását. A nagyszabású terv igen hamar elkészült, s ezt a tervet a városatyák nemcsak, hogy elfogadták, hanem az eredeti 1 millió 212 ezer koronás keretösszeget is felemelté négymillióra.

A tervek alapján az állatkert a rendszertani alapú bemutatást tűzte ki célul, azaz rokonság szerint csoportosítva mutatták be az állatokat. Nemcsak állatkertet terveztek azonban, hanem azzal párhuzamosan növénykertet is. Már a tervezéskor ügyeltek arra, hogy az idős, terebélyes fákat lehetőleg megkíméljék.

Az állatok bemutatásánál azt a mintát igyekeztek alapul venni, amelyet panoráma-kifutó néven Carl Hagenbeck talált fel és alkalmazott először hamburg-stellingeni állatkertjében. Ennek megfelelően az állatokat a közönségtől nem vasrácsokkal, hanem száraz-, vagy vizesárokkal igyekeztek elválasztani. Ugyancsak stellingeni mintára kívánták megépíteni a két hatalmas műsziklát is.

A régi állatkert szinte valamennyi épületét elbontották, s helyükön újakat emeltek. Az épületek egy részét már akkor nagynevű építészek tervezték. A Főkapu és az Elefántház például Neuschlosz Kornél tervei alapján épült. A legtöbb állatházat azonban két - akkoriban még alig ismert, de később nagynevűvé lett építész - Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Az ő terveik alapján épült fel például a Madárház, a háború alatt elpusztult régi Bölényház, vagy éppen a Szarvasház. Ugyancsak ekkor emelték a Pálmaházat is az alatta található Aquariummal együtt, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján. Ekkor épült a Kis- és a Nagyszikla is.

Az átépítés közben két neves látogatója volt a kertnek, Carl Hagenbeck fiainak, Heinrichnek és Lorenznek személyében. Az újszerű bemutatási rendszerről igen elismerően nyilatkoztak, s ígéretet tettek arra, hogy a már állatokkal is benépesített zoot is meglátogatják.

Hogyan teremtették meg az új állatkert állatállományát?

Mivel a régi állatkertből csak néhány állat maradt meg, gondoskodni kellett új, érdekes állatok beszerzéséről. Ez részben vásárlás útján történt, de a kert sok állatot ajándékba kapott. Kittenberger Kálmán, a neves vadászati szakíró például több állatot is gyűjtött az állatkert számára. így került például Budapestre az állatkertekben akkor igen ritkán bemutatott földimalac is.

Nem jelentett kevésbé nagy szenzációt a zsiráfok érkezése sem. A Khartumban, Szudán fővárosában vásárolt állatok vonaton, hajón, majd megint vonaton utazva jutottak el a magyar fővárosba, a Nyugati Pályaudvartól az állatkertig pedig kötőfékkel, lábon vezették őket. Az állatvásárlások során mintegy kétezer egyeddel gazdagodott az állatkert. Sok állat ajándékba érkezett. ilyen volt például az a kapucinusmajom, amelyet egy külföldi útjáról hazatért magyar mérnök ajándékozott a kertnek. A nemesség köréből is többen támogatták az intézményt különféle állatok adományozásával.

Forrás és további történelmi információk itt:

http://www.zoobudapest.com/konyvtar/tortenelmunk

#197.

Oszd meg ezt a helyszínt: Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert

Facebook

Twitter

Viber

Messenger

WhatsApp

Telegram

Skype

Blogger

Flipboard

LinkedIn

Reddit

Buffer

E-mail

Gmail
TOP 12 utazási blog
Isztambul és az Égei-tenger partvidéke23% kedvezmény!1990 Ft helyett: 1532 Ft
Legszebb útvonalak
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel
Brüsszel - London - Párizs
Kriszti útvonala 24 helyszínnel
Őszi séta a Mecsekben
Pepe útvonala 8 helyszínnel
Svájci Alpok legszebb útjain
zsumol4 útvonala 17 helyszínnel
Séta a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban
Tündüs & zo- útvonala 8 helyszínnel
Séta Pula-ban
Tündüs & zo- útvonala 7 helyszínnel
Irán 2017
kalandutazo útvonala 1 helyszínnel
Néhány nap Prágában
bazsimc útvonala 5 helyszínnel
Kővárosok szigete - Málta
zsumol4 útvonala 16 helyszínnel
Jég és tűz országa - Izland
zsumol4 útvonala 23 helyszínnel
Elekes Tibor
Erdély útikönyv "SC"
23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft

Hamarosan kezdődik a TV-ben


RTL Klub
09:00 Mickey egérAmerikai animációs kalandvígjáték-sorozat (2013) (I. évad 15. rész)

TV2
09:50 TrendmániaStílusmagazin (2019)

film+
09:00 Sam - Kismadár nagy kalandjaFrancia-belga animációs kalandvígjáték (2014)

Cool
09:00 Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki: Frédi a bőrét féltiAmerikai animációs vígjátéksorozat (1960) (31. rész)

Viasat 3
07:25 JóbarátokAmerikai vígjátéksorozat (2002) (IX. évad 24. rész)

Mozi+
08:30 Tengerre, tata!Amerikai vígjáték (1997)

RTL II
08:00 Ausztrál expressz: Cowboy becsületAusztrál kalandfilmsorozat (1983) (29. rész)

SuperTV2
08:00 MagánnyomozókMagyar doku-reality sorozat (2014) (10. rész)

Paramount Channel
08:10 Tündéri keresztszülőkAmerikai családi film (2014)

Duna Televízió
07:45 Nálatok, laknak állatok?: SasszemTévéfilmsorozat (2015) (V. évad )
Isztambul és az Égei-tenger partvidéke23% kedvezmény!1990 Ft helyett: 1532 Ft
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Cartographia
Szlovénia útikönyv
23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft
Fucskár József Attila
A Felvidék rejtőzködő kincsei
23% kedvezmény!4999 Ft helyett: 3849 Ft
Cote d'Azur - Marco Polo - ÚJ TARTALOMMAL!23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft