Budapest, Mesterségek Ünnepe

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1987. óta minden évben az augusztus 20-i rendezvények keretében rendezi meg a magyarországi kézművesek legnagyobb országos találkozóját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. Ez a rendezvény egyre nagyobb szakmai és idegenforgalmi sikert hoz, a résztvevők és a látogatók száma folyamatosan nő. 1994. óta a Mesterségek Ünnepe legszínvonalasabb kézműves résztvevői az „Év Mestere” és az „Év Ifjú Mestere” díjat kapják.

A „Népművészet Mestere” díj pedig egyes alkotások után, vagy egy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkájuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el. A díjat 1953. óta minden évben augusztus 20-án adják át azoknak a népművészeknek, akik jelentős hagyomány-átörökítő és értékmentő tevékenységet végeznek. Évenként 10 mester részesülhet ebben a magas kitüntetésben.

(Az egyház 1083. óta - István király szentté avatásától - tartja számon az augusztus 20-i dátumot, mint ünnep. 1774-ben Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította, első alkalommal 1818-ban Ferenc császár engedélyezte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását.

Az István névnapon megtartott aratómulatságok alkalmával az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, mely mind a mai napig jelképe a messze földön híressé vált budai István-napoknak.)

A több évszázados hagyományt felelevenítve a Mesterségek Ünnepén a táncosok és mesterek díszes aratókoszorús felvonulásával és ünnepélyes kenyérszenteléssel köszöntik Szent István ünnepét.

Idén több mint 100 műhely volt felállítva a rendezvény alkalmából 4 napon keresztül, melyben közel 800 mesterember mutatta meg a szívéhez legközelebb álló mesterség gyakorlati megvalósítási folyamatát. A rendezvény legérdekesebb és leglátványosabb része, hogy a mesterségeket művelők a közönség előtt és annak bevonásával készítik el a szebbnél szebb tárgyakat.

A Budai Vár kínálta ősi hangulatban bőrművesek, gyertyaöntők, gyöngyfűzők, fazekasok, fafaragók, tojásdíszítők, mézeskalácssütők, kovácsok, stb. várták az érdeklődőket. Megismerkedhettünk a régi asszonyi munkák furfangos fogásaival, és olyan, még ma is használatban és életben lévő szokások ismeretével lehettünk gazdagabbak, melyek fontos és elengedhetetlen részeit képzik a népi kultúrának és kézműves hagyományainknak.

A népi mesterségek fortélyait bemutató fesztivál ideje alatt a vásári forgatag és programok mellett helyet kapnak a kulináris élvezeteket kínáló vendéglátóhelyek is. Az eseményen résztvevő melegkonyhás egységek közreműködésével olyan hagyományos gasztronómia mutatkozik be, mely kalandozást ígér a népies ízektől egészen a nemzetiségi ételekig, így a teljesség igénye nélkül: megkóstolható itt faszénen sült házikolbász, tócsni, dödölle, kürtőskalács…

A jellegzetes népi ételek a helyszínen, a vendégek előtt frissen készülnek, így az ízvilágon kívül a látvány is nagyban hozzájárul egy kifogástalan, színvonalas rendezvény megteremtéséhez és az élménygazdag étkezésekhez.