Menü betöltése...
»Utazás»MC-BUBU utazási blogja»Eltűnt Árpád-kori falu 22 - Csomorkány falu
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

MC-BUBU utazási blogja
179  1  0

Magyarország

Eltűnt Árpád-kori falu 22 - Csomorkány falu

6800 Hódmezővásárhely

2018. július 1. vasárnap 08:06
 46°26'19,074"N   46,438493
 20°31'40,668"E   20,527825

240  6  1  5  1

Hajdanán még a török idők előtt békésen termelték a gabonát, tenyésztették az állatokat ezen a környéken. Az államalapítás utáni évszázadokról bizonyosan tudni lehet, hogy számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A települések közül mintegy tizenötben volt templom, s ezek közül ötnek az alapjait tárta fel a régészet. Templomrom azonban csak egyetlen helyen, a várostól 17 kilométerre, az egykori Csomorkányban található. Templomáról az oklevelek nem tesznek említést. A templomrom mai mérete 9 x 2,8 méter, eredetileg 25,2 x 6,8 méter lehetett.

Megközelítően 2,25 x 2,25 km-es az a terület, amelyen az Árpád- és középkori Csomorkány település feküdt. A templomtól délkeletre húzódó, Árpád-kori falu főként nyugati és északi irányban terjeszkedett, elfoglalva a mélyebb fekvésű területeken a Cirják-ér élő és pangó vizeiből sziget szerűen kiemelkedő magasabb hátakat.

Csomorkány és a környék 1030-ig Ajtony földje volt, aki az Árpádok központi hatalmától csaknem független főúr volt és a bizánci egyház befolyása alá tartozott. A Hód-tó déli, délkeleti része a településsel Ajtony bukása, 1030 után a szerveződő Csanád vármegyéhez került, és a maroselvei főesperesség része volt.

Magát a falut oklevelekben 1231-ben említették először. 1247-ben a települést - bár közvetlen adatok nem jelzik - a Csanád nemzetség birtokai között feltételezhetjük. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, ezért tűnt megfelelő helynek a letelepedésre. A román és gótikus stílusú téglatemplomot a XIII-XIV. században építhették félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták.

Az Árpád-kori Csomorkány a XIV. században mezővárossá fejlődött. 1437-ben a kialakuló hódvásárhelyi uradalom része, a Szekcsői Herceg és a Hédervári családok javaiként. 1450-re önálló uradalommá vált és még ebben az évben a csanádi káptalan Hunyadi Jánost iktatta be a hódvásárhelyi és a csomorkányi birtokokba. Hunyadi Mátyás 1464-ben anyja, Szilágyi Erzsébet korábbi tiltakozása ellenére a nagylaki uradalomhoz kapcsolva eladományozta Csomorkányt a Jaksics családnak. 1522-ben Csomorkányi Mátyás Csaholi Ferenc csanádi püspök káplánja volt.

Három alkalommal nevezik az oklevelek 1523 és 1560 között a települést oppidum-nak. A mezőváros egykori birtokosaik 1526-tól 1560-ig tartó pereskedéseinek lezárultával végleg a Jaksics leszármazottak kezébe került. A XVI. század második felében harmincnyolc házat számoltak össze Csomorkányban. 1562-ben a csanádi nagyprépost szedte a településen a tizedet, amely 18 bárány volt. A település pusztulását Petrev basa török-tatár 1566-os hadjárata okozta, végleg 1596-ban pusztult el templomával együtt, és sohasem éledt újjá. A hadjáratot követően először 1642-ben hallunk Csomorkányról, ekkor azonban már csak pusztaként említik, mint a koronára vissza szállt birtokot. Területét gyakorlatilag vásárhelyi birtokosok és bérlők hasznosították. Földje 1775-től került a Károlyi-család tulajdonába.

A nagyszerű hatást keltő romot 1830 körül megerősítették. A templomrom feltárását 1892-95 között kezdte meg Szeremlei Sámuel, majd Varga Antal gimnáziumi tanár vette át a munkát. Ekkor még épen állt az öt méter magas északi fal. A XX. század elején is voltak helyreállítási munkálatok, de hiába az igyekezet, a környékbeli lakosok számára a történelmi múltnál és őseink emlékénél fontosabbnak számítottak az itt fellelhető téglák, amelyeket a környékbeli építkezésekhez használtak fel.

A korábbi feltárások során előkerültek többek között olyan S végű hajkarikák, amelyeket a X-XI. században használtak, a kerámia leletek pedig a XII-XIII. századra utalnak. Az 1991-es feltárás során freskótöredékeket is találtak, sőt, korábban előkerült összesen 123 darab, XV-XVI. századi sír is.

További túra - és egyéb videókért iratkozz fel Youtube csatornámon: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0

Eltűnt Árpád kori vagy középkori falvaink 22 Csomorkány falu
[Hibabejelentés]
TOP 12 utazási blog
Legszebb útvonalak
Séta a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban
Tündüs & zo- útvonala 8 helyszínnel
Séta Pula-ban
Tündüs & zo- útvonala 7 helyszínnel
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel
Séta Rovinj-ban
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Kővárosok szigete - Málta
zsumol4 útvonala 16 helyszínnel
Séta Kuredu szigetén
Tündüs & zo- útvonala 21 helyszínnel
Oszd meg ezt a helyszínt: Eltűnt Árpád-kori falu 22 - Csomorkány falu

Facebook

Google+

Twitter

Viber

Messenger

WhatsApp

Telegram

Skype

Blogger

Flipboard

LinkedIn

Reddit

Buffer

E-mail

Gmail
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Cartographia
Szlovénia útikönyv
23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft
Dr. Hajdu Zsanett
A trópusok ajándékai - Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között
23% kedvezmény!2800 Ft helyett: 2156 Ft
Nagy Balázs
Magyarország hagyományőrző túraútvonalai
23% kedvezmény!5499 Ft helyett: 4234 Ft