Eltűnt Árpád-kori falu 7 - Szabadi falu

A dombtetőről gyönyörű a panoráma, de sajnos a romokból nagyon kevés látszik. Ezen a helyen volt az Árpád-kori Szabadi falu.

A leletek alapján a XI. századtól meglévő első templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. Koppány lázadásának letörését követően Szent István király szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére. Maga a település a tatárjárás előtti időkben nem szerepel oklevelekben, így feltételezhetően a 13. század második felében alapították. A falu a pusztatorony körül helyezkedett el. Az első írásos emlék az 1299. május 1-i oklevél, melyben egy szőlő adás-vételt örökítenek meg Réland tihanyi apát és egy szőlőtermesztő között: Ennek a szőlőskertnek, amit eladásra kínáltak, a Szabadiból való Fornas fiának, Jakabnak a szőlője, nyugati szomszédja volt.

A Pusztatoronyi dombtetőn az itt élő gyülekezet kőtemplomot építtetett, melyhez a köveket az északi partról szállították a mai helyükre. A templomra vonatkozó első adatok szerint 1232-1234-es években Péter nevű papja 70-70 kisdénárt, vagyis több adót fizetett, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza. Oklevelek szerint a Fehérvári prépostságnak fizették adójukat. A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették: támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. 1370-ben oklevélben szerepeltek a nobiles Zabady, vagyis a Szabadiból való nemesek, még az igazi szabadok ivadékai.

A település közelében húzódott egy római út, mely Győrből indult és Pécs fele haladt. Ezen kívül itt vezetett a híres Hadút, amely Budától Fehérváron át Somogyvárig vitt. Fontos megemlíteni, hogy a két kereskedelmi központ, Fehérvár és Somogyvár között félúton állt a település, mely jelentősen segítette a település fejlődését.

A fejlődés 1526-ig folyamatos volt. A Mohácsi csatavesztés és II. Lajos halálával megkezdődött a török uralom. A 16. században a téli szállásokra visszavonuló török seregek védvonalába került a település. 1544-ben két birodalom határán a folyamatos végi harcok megpecsételték a település fejlődését. E század második felében évente más hatalom birtokolta a falut. Az 1560-1569-ig terjedő időszakot a virágzás időszakának lehet tekinteni, mivel az innen befolyt adók nagysága az első 5 legnagyobb település közé emelte a falut. A következő évtizedekben a falu szinte teljesen elnéptelenedik, de nem hal ki teljesen. Az 1591 után bekövetkező eseményt tükrözi az erődített egyház és környékének akkori pusztulása is. Ehhez a hadieseményhez tartozhatott a templomtól D-re lévő ház padlója alá történő kincslelet elrejtése is. Erről az eseményről tanúskodik a tanú meghallgatások jegyzőkönyve, melyeket Veszprémben vettek fel. Gyakorlatilag leírja a falu pusztulását:

„.. a mezoben kint lévo templomnak, a holl akkor a Falu volt, ko kerétésében az egész falu magát bé vette, de azok közül három vagy nigy gazda maga között öszve beszélgetvén, hogy job volna eö nekik onnajd ki mennyi, mert eok a Török ereikkel elegendok nem lesznek azért étszaka rudazó kötelen mind cselegyeiket ki eresztették a ko falon, mind magok ki mentek, és a Sió bozzottyoában magokat vették, s úgy menekettek megh, mert mindgyárt másnap hajnalban a Török reájok ütött és egy lábigh ott a Templomnál mind levágta, és némelyeket elvit, és így a falu éppen ell pusztult, és mainamihis puszta, hanem azok, kik kötélen ki ereszkettek, a Sió partyán magoknak föld likakat csináltak és ott alkalmas üdeigh ott lappangattak, s üdovel itt Sió mellyet lévo Vámos háza mellyé vették lakásokat, és mind addigh ott laktak, a mégh a Törököt le nem verték e földrul, s azután a Vámházi lakosokat ott hatták, s úgy ezen helyen, holl most laknak, kezdették lakásokat, s az utána lassanként szaporodván itt Sió mellyett Mester elsoben, azután Praedikátort hoztak, és oratoriumot fábul csináltak...

1610-től kezdve a marosi egyház papjai és tanítói név szerint szerepelnek az egyházi feljegyzésekben, mely bizonyítja az újból felpezsdülő életet. Az újonnan, az 1618 tájától idetelepülő lakosság a falu határában új és védettebb helyet keresett magának. E szomorú sors után, a mai település meglétét 1690-re tehetjük. A torony véglegesen a II. világháborúban, az 1944-es harcokban semmisült meg.

További túra - és egyéb videókért iratkozz fel Youtube csatornámon: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0