Gyugy

A Kacskovics család kastélya magánterület

Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította.

Izsép címerállata, a medve, ma is megtalálható a falu címerében, amint egy dióágat tart a kezében, három arany dióval. A környéken ugyanis egész erdőségek nőttek dióból, amit errefelé régebben gyugynak neveztek, innen származik a település neve is. Érdekesség, hogy Európa legnagyobb és legöregebb egybefüggő dióültetvénye ma is errefelé található, pontosabban a szomszédos Lengyeltóti mellett.

A falu a török hódoltság alatt csaknem teljesen kihalt, de később lakossága növekedésnek indult. A 19. században a Kacskovics-család tulajdonába került, akik kastélyt is építettek, mintegy 7000 kötetes könyvtárral. A települést ma kb. 300-an lakják, tiszta, csendes, rendezett falu. Régen híres volt búcsújáról is, amit a helyiek elbeszélése szerint akkor kezdtek tartani, amikor a törökök elhagyták országunkat, és az esővíz egy elhagyott harangot mosott ki a földből. Sajnos aztán az első világháború idején ez a híres búcsú is megszűnt, mostanában viszont újraélesztik ezt a hagyományt.

Gyugyi Árpád kori templom

A Templom: nemcsak Gyugy, hanem egész környékének legrégebbi és legértékesebb műemléke az itteni Árpád-kori templom. Mintegy 900 évvel ezelőtt épült román stílusban, 1999-ben került sor felújítására, ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő a régi falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is.

A templomot több méter magas középkori földsánc veszi körül, ennek átvágásakor már a munka kezdetekor újkori sírok kerültek elő onnan, így a munkát abbahagyták. A helyszíni bejárást és a sánc felmérését magyar és osztrák régészek, mérnökök végezték 2006-ig. Ekkor kapta a nevét az a domb is, amin a templom áll: II. János Pál domb.

A templom körül 2000-ben egy Millenniumi Parkot létesítettek, majd később tovább folytatták a helyszín szépítését, ami teljesen 2007-ben fejeződött be, akkor nyerte el végleges, igazán szép formáját a környék.

A templom harangját az első világháborúban elvitték, egyesek szerint azért, hogy lövedéket készítsenek belőle. Új harangot 2005-ben kapott