Menü betöltése...
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

JeDee utazási blogja
151  0  0

Németország

Köln

50667 Köln, Domplatte

2015. november 8. vasárnap 17:14
2011. május 13. péntek
 50°56'28,955"N   50,941237
  6°57'25,199"E    6,956861

346  24  0  5  1

Köln - Berlin, Hamburg és München után - Németország negyedik legnagyobb, egyben Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven (A Köln név a római császárnő Agrippina tiszteletére, aki Claudius felesége volt és a Rajna mellett, 50-ben született, Colonia Claudia Ara Agrippinensiumnak nevezett városnév első, gyarmat-telep(ülés) jelentésű tagjából ered. A római időkben Germania Inferior Provincia székhelye volt. Neve később Coloniára rövidült, majd az évszázadok során volt „Coellen”, „Cöllen”, „Cölln” és „Cöln” is, míg végül kialakult a mai alakja).

Köln már a kora középkorban jelentős város volt. 310-ben Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán, 313-ban választották meg első ismert püspökét. 455-ben a frankok foglalták el, ekkor honosodott meg a frank és a latin írás. A Merovingok után Köln tartományi székhely, a Karoling-időkben püspöki majd 785 óta érseki székhely volt. II. Ottó alatt Köln nagy szerepet játszott abban, hogy a Német-római Birodalom közeledjen a Bizánci Császársághoz. 1164-ben Rainald von Dassel érsek Milánó felé menő zarándokutat jelölt ki. Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be. A 12. században Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma mellett Köln is használhatja a nevében a „Sancta szót: „Sancta Colonia Dei Gratia Romanae Ecclesiae Fidelis Filia“. 1248-ban kezdték el építeni a Kölni dómot. A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. 1259-ben árumegállító jogot nyert a város. A kölni érsek és az arisztokraták hosszú évekig hadakoztak, míg 1288-ban Worringennél megütköztek. Az érsek hadserege alulmaradt Köln grófi és polgársági csapatával szemben. Ekkor költözött az érsek Bonnba.

A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált, mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye. 1396-ban forradalom tört ki az arisztokrata-uralom ellen. A város ekkor alkotmányt fogadott el. Június 18-án Konstantin von Lyskirchen elfoglalta és visszaállította a hajdani arisztokrata-uralmat. 1475-ben Köln szabad birodalmi város lett. 1500-tól Köln az Alsórajna-Vesztfália körzet része lett. 1582-ben a kölni érsek, Gebhard Truchsess von Waldburg szakított a katolikus egyházzal és elvette a protestáns apátasszonyt, Agnes von Mansfeldet. XIII. Gergely pápa nem sokkal ezután kiátkozta, majd a megbízható Ernst von Bayernt ültette a helyébe. A következő évben kirobban kölni háború 5 évig tartott, melynek során elpusztult Bonn, Deutz és Neuss is.

A francia hadsereg 1794. október 6-án elfoglalta a várost. Köln harc nélkül adta meg magát a Jean-Etienne Championnet vezette Rajnai hadsereg balszárnyának. 1798-ban létrehozták Département de la Roer közigazgatási területet, aminek Aachen lett a központja. Ennek a része lett Köln is. A kölni polgárok a francia forradalmi hadsereget felszabadítóként üdvözölték és a Neumarkton Szabadságfát állítottak tiszteletükre. Ezután a zsidó és a protestáns vallásokat egyenrangúnak minősítették a katolikussal. 1815-ben a Bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. 1880-ban a király rendeletére a dómot bezárták és megkezdték a restaurálását. A porosz belügyminiszter 1900-ban rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező írni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adenauer (1917-33) polgármester (a későbbi kancellár) kihirdette, hogy ismét K-val kell írni.

Az első világháború után a város – a versailles-i békeszerződés alapján – brit megszállás alá került egészen 1926-ig. A második világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, ezek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. 1942. május 31. éjszakáján az „Operation Millennium volt a Brit Királyi Légierő első világháborús bevetése, több mint 1000 bombázóval. A háború folyamán a város zsidó populációjának nagy része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakossága zömmel vidékre menekült, így csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet. 1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország 4. legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, ezzel Köln népessége egymillió alá esett. 2009. március 3-án a városi metróépítés következményének tulajdonított katasztrófában a városi levéltár és két szomszédos lakóépület is összedőlt. Az emberi áldozatokon kívül a várostörténeti kár is felbecsülhetetlen, az egészen 922 -ig visszanyúló gyűjteményben lévő dokumentumok és kb. fél millió archív fotó is a romok alá került. (közte számos I. világháborús kép) és még ma sem tudni mennyi lesz megmenthető belőlük.

Ha az ember külföldön van szolgálati úton, annak azért lehetnek „árnyoldalai” is: attól, hogy külföldön van még dolgozni kell, így a látnivalók felfedezésére nem nagyon marad idő vagy nem annyi, mint amennyire szükség lenne. Persze azért nem kell telesírni egy zsebkendőt, hiszen Kölnben is egy munkavacsorára voltunk hivatalosak, ami azért annyira nem „elviselhetetlen”, de a városnézésbe csak a Dóm fért bele.

TOP 12 utazási blog
Gerhard Blaske
Párizs - Marco Polo
23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft
Legszebb útvonalak
Spanyolországi utazás
Kriszti útvonala 11 helyszínnel
Bali, Gili Air
zsumol4 útvonala 8 helyszínnel
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel
Séta Prágában
Tündüs & zo- útvonala 22 helyszínnel
Jég és tűz országa - Izland
zsumol4 útvonala 23 helyszínnel
Séta Poreč-ben
Tündüs & zo- útvonala 9 helyszínnel
Séta a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban
Tündüs & zo- útvonala 8 helyszínnel
Török Riviera és görög emlékek
ferenc.czigler útvonala 12 helyszínnel
Brüsszel - London - Párizs
Kriszti útvonala 24 helyszínnel
Hajókirándulás a Manavgat folyón
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel

Hamarosan kezdődik a TV-ben


RTL Klub
00:15 A zöld íjász: Újra akcióbanAmerikai akciófilm-sorozat (2015) (IV. évad 1. rész)

TV2
00:30 Tények ExtraHírműsor (2019)

film+
01:00 NagymenőkAmerikai krimi (1990)

Cool
00:00 Kapcsolat: Hívás a múltbólAmerikai filmsorozat (2016) (I. évad 1. rész)

Viasat 3
00:45 Döglött aktákAmerikai krimisorozat (2006) (IV. évad 23. rész)

Mozi+
02:30 Ha ölni kellAmerikai thriller (1996)

RTL II
00:15 Segítség, bajban vagyok!: Ellopott lottószámokMagyar realitysorozat (2013) (4. rész)

SuperTV2
00:20 Édes életReality sorozat (ismétlés) (2017) (17. rész)

Paramount Channel
01:10 Parajelenségek: SzellemdimenzióAmerikai horror (2015)

Duna Televízió
00:15 Magyarország, szeretlek!Show műsor (2016)
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Farkas Zoltán
Hosszú hétvégék a szomszédban - Bécstől Kolozsvárig, Lembergtől Szarajevóig
23% kedvezmény!4490 Ft helyett: 3457 Ft
Lázár Imre
Egyiptomi kolostorok
23% kedvezmény!5200 Ft helyett: 4004 Ft
Kocsis András Sándor
Irán ezeregy arca
23% kedvezmény!5990 Ft helyett: 4612 Ft