Kőszeg, Hősök kapuja

Hősök kapuja

Vas megye.

A Városház utca a Hősök kapujánál végződik.

A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.

A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt,

ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le.

A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez.

A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével.

A freskókat 1724-ben készítették,

a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi

a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró,

Poszi Kristóf és Óberer János.

Az egykori Alsó-kapu a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt.

Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg-toronynak (Zwinger) mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellenségtől.

Minthogy a Felső-kaput a vár ellenőrizte, így városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki.

Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett.

A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatóak itt.

Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára.

Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

Forrás: Dr Bariska István, Németh Adél: Kőszeg

#187.