A környéken jelenleg - hébe-hóba megfordulok. A környező erdőkben, völgyekben gyönyörű túrák tehetők a zöld és sárga turistautakon. Felsőörs felől a zöld, Lovas felől a piros majd sárga túrán megközelíthető. Érdemes bejárni a Malom-völgy zöld vagy a Király-kúti völgy sárga túraútvonalából.
Lovas közelében találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját. Az ősember vörös agyagot bányászott itt. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
1951-ben Lovas határában dolomit murvát fejtettek (a működő kis bánya ma is megtekinthető), amikor a munkások olyan csonteszközöket találtak, melyekről a régészek megállapították, hogy legalább 35-40 ezer évesek, és bányászatra használták őket. A c14 szénizotópos vizsgálat szerint 11 ezer 740 éves leletek. Az ősember vörös agyagot bányászott ezen a területen, és feltehetően kultikus célra vagy díszítésre használta fel. 143 csonteszköz került elő a feltáráskor.
A jégkorszakot több szakaszra lehet osztani. Körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt kisebb termetű vaddisznók, kőszáli kecskék, rénszarvasok éltek ezen a vidéken. Ezeknek az állatoknak olyan testrész maradványait, csontjait munkálták meg az akkor élt emberek, amik a táplálkozás szempontjából értéktelenek voltak. Ezek az állatok ulnája (sigcsontja), kecske bordája, jávorszarvas agancsa. Hetven darabon találtak megmunkálásra, vagy a használat során keletkezett kopásnyomokat. A friss csont rugalmas, ugyanúgy lehet megmunkálni, mint a követ, vagyis csiszolni, pattintani, fúrni.
Vértes László számítása szerint körülbelül 24 m³ vörös porfestéket termeltek ki ezekkel az eszközökkel.
Elmondhatjuk, hogy az akkor élt lovasi emberek magas fokú, adaptív készséggel rendelkeztek. Nem csak saját szükségleteiket elégítették ki, hanem valószínűleg kereskedhettek is a vörös festékkel. Ebben a korszakban még ember őseink nem végeztek termelőmunkát. Nem tenyésztettek állatot, illetve nem termeltek gabonát élelmezési célra, csak vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték be a mindennapi élelmet. Jelentősége többek között abban áll, hogy egy embercsoport, -amelyet hosszú évezredek választanak el attól a fejlődési szinttől, amikor majd felfedezik a termelő munkát- a maguk gyűjtögető és vadásztevékenység mellett már bányásztak is.
A Lovason élt emberek számára fontos kultikus célt szolgálhatott a vörös festék. Céltudatos, fáradságos munkával jutottak hozzá. A mai tudomány álláspontja szerint a vörös festék az élet jele volt, piros színe miatt. A piros szín egyenlő a vér színével. Már a Neander-völgyi ősember, - aki már eltemette hozzátartozóját - használt piros földfestéket a temetkezései során. Itt Magyarországon sajnos még ilyen temetkezésre nem bukkantak a régészek.
Összegzésként el lehet mondani, hogy egy jelentős embercsoport, akik messze megelőzték korukat, éltek itt Lovason. Vadásztak, gyűjtögettek, azonban volt egy igen fontos tevékenységük: a bányászat. Fáradságos munkával jelentős mennyiségű vörös porfestéket termeltek ki, amivel nem csak a saját szükségleteiket elégítették ki, hanem a környező ember csoportokkal kereskedhettek is. Szerszámokat készítettek az állatok csontjaiból, vadászfegyvereket pattintottak kőből. Ezek a leletek 11 ezer 740 évesek, vagyis a felső paleolit vége felé élt emberek eszközei. Minden jelentős régészeti térképen jelzik a lovasi őskori festékbányát, jelentősége az ember történelmében igen nagy, azonban még mindig nem figyelnek rá kellőképpen.
Sajnos itt is megfigyelhető, mint a legtöbb bánya esetében az ember által okozott katasztrófa, a szemétlerakás, vagy a magukat krossz-motorosoknak nevező idióták játszadozása.
A közelben ma is folyó kõbányászat egyelõre nem tett kárt a bányában, amelyhez hasonlót - egyetlen egyet - Afrikában találtak, de a környezeti károsító hatások, az időjárás és az ide járó környékbeli idióta motorosok elõbb-utóbb eltünteti ezt a páratlan ritkaságot Lovas község közelében.
Őskori vörös festékbánya állandó kiállítás:
Lovasi faluház pince
Nyitva tartás:
hétfő: 8.00-15.00
kedd: 8.00-18.00
szerda: 8.00-18.00
csütörtök: 8.00-18.00
péntek: 8.00-16.00
szombat: 8.00-12.00
vasárnap: zárva