Nagytevel

A falu neve egy Árpád-házból való személynévre, Tevelre vezethető vissza.

Történelme gazdag, már a római időkből találtak a falut övező szántóföldek megmunkálásakor dísz és egyéb használati tárgyakat. A honfoglaló magyarok megtelepedett szlávokra találnak itt és el is vegyülnek velük.

A XIV. században a település királyi birtokba kerül, ezért adományozta II. Géza király Tevelt a bakonybéli kolostornak. Majd ezt követően új birtokosként a Zirci Cisztercita apátság jelenik meg 1950-es évekig.

A török uralom idején lakossága olyan nagymértékben kihal, hogy újratelepítés válik szükségessé. 1570-ben már pusztaságként jegyzik, mintegy 100 évig lakatlan. A betelepítésre 1711-es éveket követően került sor. A nagyobb létszámú telepítésre 1718-1719 években és ezt követően került sor. Sziléziai, frank, morva és horvát telepesekkel népesítették be a települést. A Sziléziából érkezettek iparosok és parasztok, ezekhez csatlakozott a Krajnaból érkezett csoport. Azok a telepesek, akik bajor területekről érkeztek Ulmban, Donauwörthben vagy Regens­burgban szálltak hajóra.

A XVIII. században híres volt a település takács ipara, 13 takács működött a településen.

A XX. század fordulójától a lakosság száma folyamatosan csökken, először az Amerikába való kivándorlás, majd a kitelepítés miatt 1940. júniusában és 1949-ben 89 német családot üldöztek el. A település lakóinak száma akkor 900 fő és ebből 440 személyt telepítettek ki. Helyükre 55 család érkezett-a mai Szlovákia területéről és néhányan a szomszédos falvakból.

A rendszerváltást követően kiépült a településen a gázvezeték, sportcsarnok, telefonhálózat. 2004 -ben pedig a szennyvízcsatorna hálózat. A víztározó-tó partján strandot létesített az önkormányzat.

Itt jártunk mi is. ,)

#201.