Érdekes, gyönyörű és egyben sejtelmes romra bukkantunk a Bakony lábánál. Zalahaláp után, Nyirád felé haladva, balra le kell térni a főútról Ódörögre. A mindössze néhány házból álló településre beérve jobbra, a kastélyrom felé kell haladni, majd a kerítés végénél, a kerítés mellett balra be az erdőbe. Az erdei útról jobbra tart egy kis ösvény, ahol egy tisztáson, az erdővel benőve található a rom. Igazából jól fényképezni csak késő őszi, téli illetve koratavaszi időben lehet, amikor a növényzet nem zöld. Így eléggé takarásban van.
Történetéről gyakorlatilag semmit nem tudni, a helyszínen semmi sem jelzi meglétét, történelméről semmi nem olvasható.
Amivel esetleg kapcsolatba hozható:
A területen egykor létezett egy Árpád-korban alapított Tótdörögd nevű település, amely a török korban oly sok Balaton-felvidéken lévő településsel együtt elnéptelenedett, elpusztult. A település pontos helye ismeretlen, ezen területtel is kapcsolatba hozható, de olvasható olyan forrást is, ahol Taliándörögddel és környékével azonosítják. Tótdörögd templomát a Szent Üdvözítő tiszteletére építtették, 1238-ban okirat említi. A templomrom múltjára vonatkozó adatok híján csupán az állítható biztonsággal, hogy e festői épület tengelye kelet-nyugati irányú, (középkori jelleg), de a szentélye azonban nyugat felé néz. A templom építése lehet középkori, azonban szentélye kizárja középkori eredetét. A középkorban épített templomok jelentős része a későbbi századokban átépítésre kerültek, ez a templom is juthatott erre a sorsra. A templom kőből épült, azonban a torony, néhány boltozat, és kripta téglából, ezek feltehetően nem középkoriak. A kapuzat és a hatszögletű, két emelet nagyságú torony 19. századi, historizáló jellegű. egyhajós, apszisa poligonális záródású, fehér dolomitból rakott. A kripta dongaboltozatú teteje beszakadt. A nyughelyeket feltörték, az egyik lakos szerint fogadásból, a 60-as években idetelepült munkások. A kripta oldalfalain már csak a fülkék mélyedései láthatók, a vakolattöredékek arra engednek következtetni, hogy az építmény falai festve voltak.
Szomorú, hogy egy műemlék, legyen az akármelyik korból - de mindenképpen történelmi, ma így néz ki.
Leírásomat azzal egészíteném ki, hogy a Kisnánai vár templomának tornya jelentősen hasonlít ennek a templomnak a tornyára, tehát korban akár azonos is lehet. Annak építése a XI - XII. századra tehető, 1560 után már rom. Tehát ennek a templomnak az építése is lehet középkori, bár ez csak elmélet.