Menü betöltése...
»Utazás»bbonyar utazási blogja»Olympia (Olimpia)
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

bbonyar utazási blogja
97  0  0

Görögország

Olympia (Olimpia)

270 65 Archea Olimpia

2008. január 26. szombat 19:56
2007. augusztus 11. szombat
 37°38'17,417"N   37,638033
 21°37'51,893"E   21,630942

255  13  0  5  1

Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete a múlt ködébe vész, de számos legenda és mítosz foglalkozik vele. Az egyik Pelopszról, Olümpia királyáról, a Peloponnézosz névadó hőséről szól, akinek felajánlásokat tettek a játékok során. A keresztény Alexandriai Kelemen állítása szerint az olümpiai játékok Pelopsz temetési játékai. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt, és nyerte el lánya, Hippodameia kezét Poszeidón segítségével, akinek ő, Pelopsz, korábban a fiúszeretője volt. A mítosz kapcsolódik az Átreusz házának későbbi bukásához és Oidipusz szenvedéseihez.

Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni, vagy egy másik szerint Zeusz állította fel a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. Megint másik Iphitosz éliszi királyról szól, aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – az i. e. 9. században, hogyan menthetné meg népét a háborútól. A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta. Iphitosz spártai ellensége ezután a játékok idejére beszüntette a háborút. A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiainak. Bármi is az eredet, a játékok a két legfontosabb antik görögországi rituálé közé számítottak az eleusziszi misztériumokkal együtt.

A játékokat a peloponnészoszi Olümpiában a görög istenek szent helyén tartották, ami Élisz területén Pisza mellett tartották. Az olümpiai Zeusz-szentélyben állt egy 12 méter magas arany-elefántcsont Zeusz-szobor, Pheidiasz alkotása. A szobor egyike volt az ókori világ hét csodájának.

A játékokat négyéves periódusonként tartották, későbbn a görögök az időszámításukban ezekre a periódusokra hivatkoztak, mint valahanyadik olümpiádokra. Diodórosz írja, hogy napfogyatkozás volt a 117. olümpiád harmadik évében, ami az i. e. 310-ben volt napfogyatkozást jelenti. Ez jelöli ki számunkra i. e. 776-ot, mint az első olümpiád első évének nyárközepét – a görögök valamikor június közepén tartották az év kezdetét. A kutatók között mindenesetre nincs egyetértés afelől, hogy tényleg ekkor voltak-e az első játékok. Van, aki amellett érvel, hogy a játékok nem kezdődhettek i. e. 704 előtt. Mások viszont egy régi forrásra hivatkoznak, ami szerint 27 játékot tartottak azelőtt, hogy i. e. 776-ban jegyezni kezdték volna őket, tehát eszerint a játékokat már az i. e. 884 óta megtartották volna. Az i. e. 6. század előttről nem rendelkezünk nevekkel az olümpiai győztesekre vonatkozóan.

Az olimpiáról minden hellénnek hírt kellett kapnia, hogy biztosan oda érjenek. A játékok előtt kilenc hónapig minden résztvevőnek edzenie kellett hazájában, 30 napig pedig Olümpiában. Már Kr.e. 1000 körül rendeztek játékokat, de Kr.e. 776-ban van lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének. Kezdetben a verseny egy napig tartott és egy versenyszámot rendeztek, a stadionfutást, melynek hossza 192,27 méter. Kr.e. 724-ben már megrendezték a két stadion futás hossznyi futást, Kr.e. 720-ban pedig a hosszútávfutást is. Kr.e. 708-ban csatlakozik a programhoz a birkózás és az öttusa (pentathlon) ,ami versenyfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. Kr.e. 688-ban ezeket követi az ökölvívás, 680-ban pedig a négyesfogat-hajtás. Kr.e. 644-ben, a játékokon először szerepelt a pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás nem éppen veszélytelen keveréke, mivel a szemkiszúráson kívül bármit lehetett csinálni. Ekkorra a versenyek már öt naposa voltak. 1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt 2. nap: kocsiversenyek (nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), pentathlon (öttusa) 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban 4. nap: futószámok, stadionfutás, kétszeres stadionfutás (385 m), hosszútávfutás (24 stadionfutás), küzdősportok, ökölvívás, birkózás, pankráció , kétszeres stadionnyi fegyveres futás 5. nap: záróünnepség, istentisztelet, lakoma.

Kr.e. 724. óta a győztesek a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk és teljes ellátásban részesültek városállamukban. Az ókori olimpiákon csak a győzelem számított, a második helyezés ugyanúgy vereség volt mint a többi. Csak egyéni versenyszámokat tartottak, a csapatverseny ismeretlen volt számukra Az utolsó feljegyzett ókori olimpia Kr.u. 261-ben volt, de még száz év múlva is tudunk versenyekről ezen a helyen.

Sokan próbálták ellenőrzésük alá vonni a szenthelyet, és így a játékokat, a presztízs és politikai előnyök kedvéért. Pauszaniasz szerint i. e. 668-ban Pisza az argoszi Pheidónt küldte, hogy elfoglalja a szenthelyet az élisziektől, s így abban az évben ő személyesen ellenőrizte a játékokat. A következő évben azután Élisz visszaszerezte az ellenőrzést.

Xenophón i. e. 364-ben kortársként örökítette meg az élisziek támadását a pentathlon, a játékok zárószáma idején, amikor éppen megint a piszaiak voltak az ellenőrzők. Az élisziek a védőket majdnem az oltárig nyomták vissza, mikor vissza kellett vonulniuk, mert a portikuszból tüzes lövedékeket lőttek rájuk. Éjjel a védő árkádiaiak palánkot építettek, s reggel a védelem erősségét látva az élisziek visszavonultak.

Az Élisz-Pisza konfliktussal kapcsolatos az első női játékok, a Héraia születése 1, ami az olümpiai stadionban tartottak. Eredetileg csak futóversenyből állt. Egyes források – mint Pauszaniasz könyve (Görögország leírása) – szerint Hippodameia gyűjtötte össze a tizenhat nőt, és tette meg őket a Héraia felügyelőivé hálául Pelopsszal kötött házasságáért. Mások szerint a tizenhat nő békeközvetítő volt Pisza és Élisz között és politikai rátermettségük okán lettek a Héraia felügyelői.

i. e. 12-ben Nagy Heródes anyagilag támogatta az olümpiai játékokat, hogy segítse a jövőbeli fennmaradását.

Végül a játékokat vagy I. Theodosius tiltotta be 393-ban, vagy unokája, II. Theodosius 435-ben, azon kampányuk részeként, amivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.

A modern olimpiáktól eltérően csak görögül beszélő férfiak vehettek részt az olümpiai játékokon. Bizonyos értelemben nemzetközi játékokról volt szó úgy, hogy a nagyszámú görög városállamból , poliszból vehettek rajta részt az atléták, beleértve a görög gyarmatokat (apoikia) is, amelyek szintén önálló államok voltak. Így voltak résztvevők a Földközi-tenger és a Fekete-tenger távoli partjairól is.

A részvételhez kvalifikálnia kellett magát, és nevének szerepelnie kellett a listákon. Úgy tűnik, hogy csak fiatalok vehettek részt, mert Plutarkhosz elmondása szerint egy fiatal embert egyszer elutasítottak, mert túl érettnek nézett ki, és miután szeretője a spártai királyhoz fordult, tanúskodva fiatalságáról, vehetett csak részt a játékokon. A részvétel előtt minden résztvevőnek esküt kellett tennie Zeusz szobra előtt, hogy 10 hónapja edzésben van.

Az évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás (pügmé/pügmakhia), birkózás (palé), pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám (diaulosz, hippiosz, dolikhosz, hoplitodromosz) és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés – az utóbbi három ne volt önállóan is versenyszám).

Az ökölvívás az évszázadok során egyre brutálisabb lett. Kezdetben puha bőrbe csavarták az ujjaikat, de végül fémmel nehezített nehéz bőrt használtak 2. A kocsiversenyen nem a hajtót, hanem a tuljadonost tekintették a versenyzőnek. Az új számok hozzáadása miatt a fesztivál 1 naposról 5 naposra nőtt, amiből 3-at használtak a versenyek lebonyolítására, a maradék 2 nap pedig a vallási rituáléké volt. Az utolsó napon bankettet tartottak, ahol a versenyzők mellett 100 ökör is részt vett, akiket az első napon Zeusznak áldoztak fel.

Egy versenyszám győztese olajágkoszorút kapott és egész Görögországban nagy tiszteletben részesült, különösen szülővárosában, ahol gyakran nagyobb pénzajándékot kapott – Athénban 500 drakhmát, egy kisebb vagyont. A szobrászok szobrot készítettek róluk, a költők megénekelték őket.

Gyakran mondják, hogy a háborút felfüggezstették a játékok alatt, de mások szerint ez nem igaz, viszont az atléták, akik gyakran katonák voltak, otthagyhatták a hadsereget a játékok idejére, és szabad útjukat garantálták az ellenséges területen keresztül is.

Csak férfiak vehettek részt a versenyeken, illetve egy módja volt a női részvételnek, ló- és kocsitulajdonosként. i. e. 396-ban és i. e. 392 -ben is Küniszka spártai hercegnő nyerte a négylovas versenyt. Az atléták általában meztelenül versenyeztek, erre nem csak az időjárás volt alkalmas, hanem a fesztivál részben az emberi test teljesítményének ünnepe is volt. A versenyzők alkalomadtán olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, nemcsak azért, hogy a bőrük sima és csúszós, hanem hogy vonzó is legyen.

Szerencsére én még épen láthattam az Olympia környéki tájat, de augusztus végén az ókori romoktól 100-200 méterre sokfelé teljesen leégett a vidék.

TOP 12 utazási blog
Bánszegi Katalin
Legendák földje - Ciprus
23% kedvezmény!3250 Ft helyett: 2502 Ft
Legszebb útvonalak
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel
Séta Kuredu szigetén
Tündüs & zo- útvonala 21 helyszínnel
Jég és tűz országa - Izland
zsumol4 útvonala 23 helyszínnel
Brüsszel - London - Párizs
Kriszti útvonala 24 helyszínnel
Török Riviera és görög emlékek
ferenc.czigler útvonala 12 helyszínnel
Svájci Alpok legszebb útjain
zsumol4 útvonala 17 helyszínnel
Hajókirándulás a Manavgat folyón
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Séta a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban
Tündüs & zo- útvonala 8 helyszínnel
Erdély körút
Lacus útvonala 3 helyszínnel
Séta Poreč-ben
Tündüs & zo- útvonala 9 helyszínnel
R. Kelényi Angelika
Barcelona, Barcelona
23% kedvezmény!3899 Ft helyett: 3002 Ft

Hamarosan kezdődik a TV-ben


RTL Klub
05:20 Barátok köztMagyar filmsorozat (2019) (9601-9602. rész)

TV2
06:55 MOKKAMagazinműsor (2019)

film+
05:50 Egy zseni, két haver, egy balekOlasz–francia–német akcióvígjáték (1975)

Cool
06:00 CSI: A helyszínelőkAmerikai-kanadai krimisorozat (2012) (XIII. évad 7. rész)

Viasat 3
05:30 TeleshopTeleshop teleshop (2016)

Mozi+
06:15 TELESHOPTeleshop teleshop (2019)

RTL II
06:00 Beugró XSzituációs szórakoztató játék (2017) (1. rész)

SuperTV2
05:20 Csapdába csalvaNémet doku-reality sorozat (2010) (25. rész)

Paramount Channel
09:25 Mókás arcAmerikai vígjáték (1957)

Duna Televízió
05:55 Hajnali gondolatok
Prága - Marco Polo23% kedvezmény!2490 Ft helyett: 1917 Ft
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Serdián Miklós György
Izrael - Cenzúrázatlan kiadás
23% kedvezmény!4000 Ft helyett: 3080 Ft
Széchenyi Zsigmond
Elefántország
23% kedvezmény!2699 Ft helyett: 2078 Ft
Berlin - Barangoló23% kedvezmény!1990 Ft helyett: 1532 Ft