Ismét egy kisváros a Fertő-tó partján. A városban parkoltunk, és egy kellemes sétát tettünk a tópartra a nádasok között haladó kerékpár és gyalogúton. Madarakat ugyan nem igazán láttunk, mint máshol, de ehhez szerencse és jó időpont is kell. A táj és a nádas gyönyörű.
Purbach magyar neve a határában található várrom egykori magyar nevéből (Feketevár) keletkezhetett. A Burgstall nevű helyen késő bronzkori földvár maradványai látszanak és számos római lelet is előkerült, hiszen itt vezetett át a római borostyánkő út. Burgstall később is nagy szerepet játszott a település védelmében, a török és a kuruc háborúk során is. A 3. század végére a helyi lakosság eltanulta a rómaiaktól a szőlőművelést és megindult a település első virágzása.
Feketeváros várát 1270-ben castrum Purpach néven V. István király adománylevelében említik először, melyben a települést hívének, a Miskolc nemzetségbeli Ponyt bánnak adta. 1271-ben az osztrákok sikertelenül ostromolták, majd 1273-ban Przemyśl Ottokár pusztította el. Ez a vár valószínűleg a Burgstallon állt várral volt azonos. A 14. század közepén a közeli Sásonyba cisztercita szerzetesek érkeztek, akik itt is felvirágoztatták a szőlőművelést.
Feketeváros Szent Miklós templomát 1418-ban említik először, 1419-ben vámszedőhely létesült itt. Ebben az időben lett a város a Kanizsai család birtoka. 1440 és 1453 között a magyaróvári uradalomhoz, 1515-től a kismartoni uradalomhoz tartozott. 1940-ben a 15. század közepéről származó, 19,5 kg súlyú, 18113 db pénzérmét tartalmazó éremleletet találtak itt. A lelet a Burgenlandi Tartományi Múzeumba került. 1506-ban magyar seregek gyújtották fel a várost. A török 1529-ben, 1532-ben és 1647-ben is elpusztította. Erre az időre emlékeztet a Schulgasse 9. számú ház falán látható híres törökfej. 1527-ben vásártartási jogot kapott, városfalai és védművei három híres kapujával 1630 és 1634 között épültek ki, nagyrészt ma is állnak. Az 1647-es török támadáshoz kötődik Greiss András 12 éves helybeli fiú története akit elhurcolt a török, de sikerült megszöknie. 1648-ban amikor Kismarton szabad királyi város lett, ide tették át céhei a székhelyüket, melyek 1700-ig itt is maradtak.
Az 1687-es urbárium a települést magyarul, Oppidum Feketeváros néven említi. 1704. március 20-án itt ütöttek rajta Heister tábornok csapatai Károlyi Sándor generális kuruc táborán és szétszórták azt. 1713-ban pestisjárvány pusztított, de átvészelte a város az 1705-ös kuruc támadást és az 1767-es, 1834-es és 1842-es tűzvészeket is. 1888-ban alapították meg a helyi önkéntes tűzoltóegyletet. 1809-ben fél évig állomásoztak francia csapatok a településen. 1873 és 1900 között épültek fel e Kellergasse híres borospincéi, melyek közül sok ma is működik.
Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott, Trianon után Ausztria Burgenland tartományának Kismartoni járásába került.
További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0