RECSK - Kényszermunkatábor

Szintén Auschwitzból hazafele látogattuk meg. Bár nem politizálok, egy dologra ez a tábor is rávilágít: be kell látni, hogy a kommunista rendszer ebben az időszakban semmivel sem volt különb a náci rendszernél. Ez - ma történelem. Kegyetlen történelem. A recski, nyilvánosságtól teljesen elzárt tábor a rendszer ellenségeinek kiiktatására és eltüntetésére készült kényszermunka és haláltábor volt, 1950-től 1953-ig.

Rövid története:

A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált fogvatartottakat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.

Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, létét sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután hírét vette, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal 1951. május 20-án nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek. A 8 elítélt szökéséről 1989-ben film is készült, Szökés címmel. A tábor látogatásakor megvettük a filmet. Valóban jó film.

Recsk, Barakk

Sztálin halála (1953. március 5.) után, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt a recski tábort is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi nem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig visszaállítottak az eredeti állapotba - a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján. A tábor fogvatartottjainak száma folyamatosan 1300 - 1600 fő között mozgott, egész a feloszlatásáig.

A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.

Recsk, Haláltábor 2

Ha valaki meghalt, a táborban fogvatartott asztalosokkal két méteres szerszámosládát készíttettek. Ilyenekben tűnt el több fogvatartott, továbbá elhunytakat szállítottak át a váci fegyház rabkórházába is, aztán a rabtemetőkbe. A halálesetek 1951 telére szaporodtak meg legjobban a gyenge étkeztetés, a fárasztó, szünet nélküli munka, a hideg valamint az őrség kegyetlenkedései miatt.

Az itt lévő fogvatartottakkal nem kellett elszámolni senkinek. Legtöbben név nélkül tűntek el.