Már 18 évesen volt szerencsém eljutni ide. Valóban szerencsém volt, mert az utolsó magyar hajójárattal tudtam elmenni még az elsö férjemmel. Utána a MAHART megszüntette ide a járatait. Most úgy érzem, hogy túl fiatal voltam és nem olyan szemmel néztem a látottakat, mint tenném most. Ennek ellenére az emlékem még most is tisztán megvan bennem, amikor a Krisztus szobor alatt állhattam és a táj? Valami csoda volt! A Cukorsüveg hegyre egy felvonó visz fel, ahová nem mertem felmenni, mert elötte pár évvel szakadt le és tobben meghaltak. Inkább csak távolról csodáltam. Akkor fiatalon inkább a tengerpart illetve az óceán fogott meg, a Copacabana a maga forgatagával, hangulatával.