Telč, Csehország egyik legszebb főterének városa a helyi legendák szerint Telč, II. Ottó morva herceg 1099-es győztes csatájának köszönheti a létét. A város történelmi központját 1992-ben nyilvánította Világörökséggé az UNESCO.
II. Ottó morva herceg emlékére felszentelt kis kápolnából nőtt ki a mai óváros. Miután a város a nemesi Hradec família birtokába került kezdetüket vették az építkezések. A família a 14. század második felében kezdte el építtetni Telč kastélyát. Az eredetileg védelmi szerepet is betöltő épület Zachariáš Hradec rendelkezésére reneszánsz kastéllyal egészült ki 1550-ben, amely máig megőrizte akkori formáját, mivel a későbbi birtokosai nem építtették újjá.
A leglátványosabb termei az épületnek a fakazettás mennyezetű Reneszánsz termei: a Színház, a Lovag a Kék, és az Arany terem. Utóbbi fafaragásait díszített nyolcszögű panelekből készítették, a Kék teremben a római istenek a négy elem allegóriájának képében kerültek a mennyezetre.
A Mindszentek kápolnáját stukkókkal ékesítették a reneszánsz mesteremberek, ahol Zachariáš Hradec és feleségének Kateřina z Valdštejnának sírköve található. A kastélykert üvegházát a 19. században klasszicista stílusban építették, az akkori birtokos Liechtenstein család kérésére.
A város főterének házai eredetileg gótikus stílusban épültek, amelyet az épületek arányai is őriznek. A számos átalakításnak köszönhetően a házak barokk tulajdonságaik kiemelkedőek, egykoron meghatározó reneszánsz stílusjegyeiket csak részben őrizték meg. A főtér házai fontos intézményeknek adtak helyet a történelem során. A 2-es szám alatt működött a Jezsuita kollégium, a Jezsuita Latin Gimnázium pedig a 3-as számú épületet használta. A Városháza 10-es számú épülete megőrizte eredeti gótikus stílusjegyeit, míg a 15-ös, 54-es és 55-ös sgrafittoval díszített házak reneszánsz hatás alatt épültek. Az utóbbiak közelében lévő 59. ház viszont a barokk stílus tipikus példájának tekinthető.