Kerékpáros városlátogatást nem igazán ajánlom, hacsak nem vagy hegyikerékpáros!
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el. A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa. A két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.
Thury-vár (Újlaky-vár)
A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár. Egyes részeit az idők során többször átépítették, így több stílus nyomai látszanak rajta, az egykori palotában megmaradtak az eredeti gótikus falképek. Két tornyát 1845-ben lebontották, így a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Tulajdonosairól Újlaky-várnak nevezik, de gyakran említik a törökkor híres várvédő kapitánya nevéről Thury-várnak is. A vár ugyanis a török időkben fontos végvár volt, Thury György hőstetteit több mű örökíti meg, köztük Zrínyi Miklós is a Szigeti veszedelemben.
Ma itt tekinthető meg Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása, a Magyar Vegyészeti Múzeum. Itt rendezték be a Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjteményt is.
Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú templomot Verschafter János székesfehérvári építőmester építette. Falában római és középkori faragványok találhatók. Az impozáns barokk épület hajója négyszakaszos, szentélye egy nyolcszög három oldalával zárul. Oltárképét Höfel festette, Szent István királyt ábrázolja. A hajóban látható a fatimai Szűz Anya szobrának másolata, és Mindszenty József fából faragott szobra. A templom déli fala mellett áll Nepomuki Szent János XVIII. századi szobra.
Zichy-kastély
A kastély építtetését a település egyik földesura, gróf Zichy II. Imre, Árva megye főispánja és felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte. A kastélyt 1860-ban a művészetpártoló földesúr, Waldstein János, Széchenyi barátja 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint építette újjá. A tulajdonos művészi alkotásokkal és könyvtárral gazdagította a gyűjteményt. A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. A könyvek és az oldalfreskók elpusztultak, de a mennyezet freskója, mely Pállik Béla alkotása, megmaradt.
A felújított épületben kapott helyet az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékező állandó kiállítás. A kastély továbbá kulturális rendezvények helyszíne.