Velden am Wörthersee, Casino

Velden hasonló üdülővaros, mint Siófok... csak ez a Wörthi-tó partján fekszik. Ritkán látni annyi luxusautót és motort egy helyen, mint amennyi a tó körül parkol. Mellettünk is elsétált pár vastag pénztárcás Armani öltöny. Főleg a kastélyhotel előtt és környékén.

Ebben a jellegzetes sárga épületben a wörthi- tó partján még egy sorozatot is filmeztek, ezért mindenképp akartunk egy fotót a bejáratnál. Barátnőm le is kapott bennünket, aztán mikor leléptünk a vörös szőnyegről már indították is be a porszívót, hogy eltüntessék a lábunk nyomát az ajtó elől!!!

Jót sétáltunk a parton, nyaltuk a fagyit és néztük a doboló hippiket.

Este lezuhanyoztunk és átöltöztünk, majd lementünk a barátnőmék szobájába egy pohár borra. Míg iszogattunk, addig divatbemutatót tartott nekem a magával hozott „szekrényből . Végre fel tudtam öltöztetni, aztán már jött is a taxi és vitt bennünket a Casino elé. Ott megkaptuk a belépő zsetonokat, plusz egy pezsgőjegyet, amit egyből be is váltottunk. Körülnéztem fitymálón, hogy ez úgyse az én világom: hiszen teljesen mindegy, hogy a gépekbe dobálja-e az ember a pénzt, vagy a rulett- és kártyaasztalról söprik- e le neki... itt csak a kaszinó nyer nagyban! Volt egy idősebb férfi, aki borostásan három rulettasztal közt futkosott és pakolta a zsetonokat ide -oda. Egy vörösszemű nő cigarettával és borral a kezében nyomkodta a gépet... Csak egy félbarátságos arcú embert láttam az ottaniak közül, egy idősebb férfit, aki a rulettkereket pörgette. Oda is mentem és elvesztettem nála az összes zsetonom. Barátnőm még ajándékozott nekem párat és azt már ugyanennél a félbarátságos arcúnál a kártyaasztalnál játszottam meg, mert odahívott. Szépen elmagyarázta nekem a Black Jack szabályait, még segített is egy kicsit, de mikor a az utolsó zsetonommal kártyát kértem a 19-re, na akkor már nem nézett rám barátságosan, gondolom elege lett belőlem... meg nekem is a játékból! Összesen 100 Eurót játszottunk el ketten és szerencsére nem nyertünk semmit, mert ha nyertünk volna akkor másnap is kaszinóba kellett volna menni ismét megpróbálni, hátha még többet nyerünk. A barátnőm még szívesen játszott volna, de a férje (miután visszanyerték a belépő árát) visszaváltotta a zsetonokat. Még ettünk nagyon drága falatkákat és ittunk rá egy borsos áru koktélt, majd hívattunk taxit, aztán visszavitettük magunkat a panzióba. Ennyi... azt hiszem belőlem nem lesz kaszinótojás!