Sziasztok, Gábor vagyok!
Wezben fellelhetőek a Tabor fogalomkörbe tartózó építmények. Mint azt már korábban is írtam, a határvillongások, törökök támadásai, vallási összetűzések felszínre hívták azt az igényt, hogy a lakosság megvédhesse magát, mert mint az kiderült, a terület ura (akár vallási, akár világi) nem tudja minden esetben megvédeni a lakosságát és annak anyagi javait (segíts magadon, az Isten is megsegít). Itt Weiz-ben is ez volt a helyzet. Maga a város rég óta egy piaci joggal rendelkező hely volt, így sokan jöttek ide kereskedni, meg maga a város is igen gazdag volt. A Tabor falai már a XII. században kialakultak, itt a templom épült meg később a területen belül (Szent Tamás templom). A ma láthatónál nagyobb volt az alapterülete, beletartozott mint erődítmény a mai Városháza őse is. Az idelátogató Ferdinánd császárnak állítólag annyira megtetszett az itteni erődítési munka, hogy írásban dicsérte meg a város lakóit (értsd: férfiait!). Ez az oklevél (majdhogynem terv) megmutatta, hogy milyennek képzelték el a kibővített Tabort (ez a terv rajz a város címere tulajdonképpen), de nem valósult meg. Miután a török veszély elmúlt, még a kurucok ellen készültek, de végül is ilyen támadás nem valósult meg. Ez után az ilyen típusú védekezés idejétmúlt lett, több elemét elbontották és maradt ami most van. Kicsi, de szép!