Tavaly jártunk itt családostul:
A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja. A 8980 négyzetkilométeren elterülő park az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén. Híres gejzírjeiről, hőforrásairól és a park területén található egyéb geotermikus jelenségekről. Grizzly medvék, farkasok, szabad bölénycsordák és jávorszarvasok is lakják. A Nagy Yellowstone Ökorendszer központi része, a Föld legnagyobb érintetlen ökorendszereinek egyike. A parkban található a világ egyik legismertebb gejzírje, az Old Faithful gejzír.
Yellowstone jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét. A kitörés mellett eltörpül a St. Helens 1980-as kitörése: az egykori hatalmas magmakamra 85-ször 45 kilométeres kalderát hagyott maga után. Yellowstone-ban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, a legutóbbi 640 000 évvel ezelőtt. Ezen időszakon belül ezek a Föld legnagyobb kitörései voltak, amelyek klímaváltozásokhoz is vezettek. (Lásd még: Szupervulkán).
A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Eredetileg francia vadászok nevezték el Roche Jaune-nak (valószínűleg a Hidatsa nyelvű Mi tsi a-da-zi névből), a később ideérkező angol nyelvet beszélő trapperek pedig ezt yellow stone -ra fordították ( sárga kő ). Közkeletű, hogy a folyót a Yellowstone-i Grand Canyon sárga szikláiról nevezték el, de az indián név inkább a mai Billings (Montana) közelében látható sárgás meredélyeket jelölhette eredetileg.
A parknak 290 legalább 4,5 méteres vízesése van, a legnagyobbak - 94 méter magasból lezuhanók - a Yellowstone folyó alsó vízesései.
A fennsík folyói az elmúlt 640 000 esztendő alatt két mély kanyont vágtak a vulkanikus tufába. A délre fekvő Lewis-kanyon-ban a Lewis folyó kanyarog, a Yellowstone-i Nagy Kanyont pedig az észak felé tartó Yellowstone folyó vájta ki.