Napsütéses, de nagyon szeles időben jártunk erre. A lépcsőkről szinte levitt minket a szél, de a környékbeli táj és a vár szépsége bőven kárpótolt mindezért. A vár belépős, a felnőtt jegy 400 Ft.
A vár az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Jakab báró, királyi kardhordozó emeltette 1263 körül…▶
A rokonság egy része lakik itt, és természetesen kerékpárral már többször megfordultam ezen a helyen.
Kis falu, a gyermekkorom nagy részét töltöttem el itt. Nagyon megszerettem. Szerintem - amolyan - nyugalom szigete.
A község a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található.
Története: Először 1239-ben említik az oklevelek…▶
Sziasztok, Gábor vagyok!
Szombathely felé menet erre jöttem, mivel így rövidebb volt az út, meg a határon tényleg már szinte minden bokorban van átmenő út. Meg itt is jelölt a jó kis osztrák autós térképem egy kastélyt. Sajnos (és nem csak itt) erősen lyukra futottam, mivel tényleg itt van a kastély, de nem lehet megnézni, mert privát (egy Erdődy kastély)…▶
Balatoni átkelést biztosító római erődítmény, hajdani Festetich-birtok, lovarda (itt volt a híres fenéki Festetich ménes), itt született Szendrey Júlia.
A területnek komoly történelme van.
A középkori Fenék falu a Sármellékre vezető út mellett terült el. Királyi birtok volt. Fenék története az időszámítás elejétől keltezhető. A területen tovább élhetett…▶
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Az Alcsabi templomromot Csabrendekből Nagytárkánypuszta felé indulva, a falutáblától kb. 1,5 km-re találtuk meg. Jobb oldalt találunk egy kis földutat a szántón, ami egy fás területhez visz. Ennek a facsoportnak a belsejében található az Alcsabi templomrom.
A sűrűn benőtt templomból falmaradványok látszódnak, a templombelsőben és körülötte vastag omladék van…▶
Kiváló kirándulóhely, egy nagyon szép templomrommal és egy jól megfigyelhető Árpád-kori földvárral. Gyepűkaján községtől DK-re, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján, a Pusztaszentegyházi-dűlőben ma is áll Nagykeszi falu templomának romja. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre…▶
A honfoglaláskor ez a vidék az Örs nemzetség szállásterülete volt. Kisörs templomát a XIII. században építették román stílusban. Szt. László király tiszteletére épített egyházáról 1263-ból származik az első említés. A mai Kővágóörs község az Árpád-korban Örs faluként települt. Kisörs Örs település nemesi része. A Cibrián család birtoka, ezért a XIV…▶
Hajdanán még a török idők előtt békésen termelték a gabonát, tenyésztették az állatokat ezen a környéken. Az államalapítás utáni évszázadokról bizonyosan tudni lehet, hogy számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A települések közül mintegy tizenötben…▶
A dombtetőről gyönyörű a panoráma, de sajnos a romokból nagyon kevés látszik. Ezen a helyen volt az Árpád-kori Szabadi falu.
A leletek alapján a XI. századtól meglévő első templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. Koppány lázadásának letörését követően Szent István király szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi…▶
A templom a középkorban Pest vármegyében található Alag falu plébániatemploma volt. A falu már a XII. században is létezett. A XII. sz. végén, XIII. században épülhetett körtemploma. Alag a török időkig önálló település volt az Árpád-kori Keszi falu keleti szomszédságában.
A falu birtokosa a köznemesi származású Alagi család volt, akikre az első adatunk…▶
Gyönyörű túra tehető a környező hegyekben, amihez be lehet illeszteni a rom környékét. Sajnos a rom bozóttal erősen be van nőve, de ilyen a természet. A környező túrautak szépek.
Sajnos ottjártunkkor az emberi felelőtlenséggel, a környezet szándékos tönkretételével is találkoztunk, Quadosok formájában. Ezek az emberek semmibe veszik környezetünket, tájainkat…▶
Mindenki ismeri Ópusztaszert és a Feszty Árpád által 1893. augusztus 20.-ra festett körképet. Ezért, ebben a történetben erről több szó nem esik, mert, hogy mi az a Szer, majd később Puszta Szer, ami ma Ó-Pusztaszer, már nem annyira egyértelmű.
A Szeged és Csongrád között félúton, a Tisza árterének egykori magaslatán, a 11. század elejétől a 16. századig…▶
Igen kellemes séta tehető Zsörk egykori utcáján.
Sajnos, a faluról kevés információ áll rendelkezésre.
Zsörk eredeti, Árpád-kori templomát nem ismerjük, annak maradványa feltehetőleg a jelenlegi temploma alatt vagy annak környékén van.
Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. 1249-ben Pál királyi udvarbíró tudtára…▶
Magyarország, Csesznek - Vár
Ausztria, Eberau (Monyorókerék), SzG3
