Csongor és Tünde

Film adatlapja

Vörösmarty filozófiai mesejátékában az események két szinten jelennek meg. A mesebeli szintet Mirigy, a három Ördögfi, az Éj, a nemtők és Tünde képviseli. A földi világot a három vándor: Balga, Ilma és Csongor. Csongor a valóságban nem lelte meg a boldogságot. Az "égi széppel", Tündével a csodafánál találkozik, de Mirigy ármánykodása elszakítja kedvesétől. Ezzel indul a cselekmény, mely ettől kezdve a két szint határán játszódik. Csongor elindul a tündérlak keresésére. A tündérfától Csongor indul el, de a hármas keresztúttól már öten kelnek vándorútra, mint öt emberi törekvésnek a megtestesítői: a három vándor, Csongor és Balga. Útközben a főhős számos próbán esik át, akadályokat kell leküzdenie. A mesejáték Tünde és Csongor boldog találkozásával ér véget. Csongor tehát a boldogságot keresi, ez a vágy határozza meg minden tettét. Alakja kissé elvont. Mindaz, ami látszólag külső cselekvés nem más, mint a főhős belső énjének küzdelme az "égi szép" elnyeréséért. Az összes szereplő a külső valóság vagy a lélek jó, illetve rossz szándékainak megtestesítője. A három vándor: a gazdagság, hatalom és a mindenben kételkedő tudás megszállottja, egyikük sem mutathatja meg a boldogsághoz vezető utat. Ezekben a szereplőkben összegződik Csongornak a világról szerzett tapasztalata. Belső világának kivetülése Balga, aki testi örömökben véli felfedezni a boldogságot. A Csongor lelkében meghúzódó gonosz, gátló erők /Mirigy és az Ördögfiak/ és a nemes, tiszta szenvedély /Tünde/ az emberi belső énjének ellentétes indulatait személyesítik meg. Az igazi boldogság a lélek békéje. Ezt csak úgy tudja az ember elérni, hogy földi érzéseit megnemesíti és a "tündéri széppel" egyesül. Mese, tanulság, filozófia.