Dokuzóna

Válogatás a Határon Túli Filmszemle nyertes alkotásaiból (5.)

Film adatlapja

Válogatás a Határon Túli Filmszemle nyertes alkotásaiból ÚZ-VÖLGYI MEMENTO 16 perc (2019) A Keleti-Kárpátok sok véráztatta napot megélt szorosa, az Úz-völgye 2019. tavasza óta a jelenkori román-magyar konfliktusok egyik színterévé vált. Ennek oka, hogy a dormánfalvi önkormányzat önkényesen román parcellát alakított ki az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, a későbbi magyar királyi hadsereg hadi temetőjében. A kisfilm a temetőkertben és körülötte zajló békés tiltakozó megmozdulásokat, és a románok erőszakos temetőfoglalását mutatja be. TÖRTÉNELEM A MAROS SODRÁSÁBAN 5 perc (2019) Marisus, Maros, Mieresch, Mures. Egy folyó, többnyelvű megnevezés, sokszínű történelem. Röviden így lehetne leírni Erdély legjelentősebb folyóját, amely Székelyhonból Magyarhonba tart és mintegy 720 kilométeren át kanyargózik a mai Romániában Erdély területén, s fonja habjaiból az igaz mesét, a magyar történelem számos rezdülését. NEM SZABAD EGYEDÜL UTAZNI.” (MÁRAI SÁNDOR 11 perc (2019) Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán. Tizenkilenc év után elhagyta szülővárosát, de haláláig kassai polgár maradt. A film Márai szerelmetes Kassáját mutatja be, szembe állítva a város száz évvel későbbi, azaz mai arcával és bejárva annak egyes, Márai által is látogatott, történelmi és kulturális nevezetességeit, illetve a hétköznapi események helyszíneit. A város történetének mesélője a múltidéző villamos. A filmben kizárólag Márai idézetek hangzanak el, melyek az író Kassát megörökítő műveiből származnak. Ez egy utazás önmagunkkal és az emlékeinkben megbújó szövegfoszlányokon keresztül Máraival. Társunk pedig a képzeletünk. AKIKNEK KÉT TRIANON JUTOTT 5’ 35” perc (2019) A Hargita megyei Székelyderzs, Székelymuzsna és Székelypetek – ahogyan neveik is jelzik, máig Székelyföldhöz tartoznak, a Trianoni békeszerződésig – a közeli Újszékellyel és Alsóboldogfalvával együtt - Udvarhely vármegyéhez tartoztak. Az 1940-es, második bécsi döntés azonban egyfajta második Trianonként szakította el őket a szomszédos falvaktól, itt húzták meg ugyanis Észak-és Dél-Erdély határát. Míg Udvarhelyszék többi települése újra Magyarországhoz került, ezek a falvak Romániában maradtak. A helyi idősek emlékezetében máig él a 40-44 közötti, “vissza nem csatolás” traumája, amikor ők, reményeikkel ellentétben, nem Észak-Erdélyhez kerültek, hanem Romániában ragadtak. JÓSKA, AZ ÉRTELMISÉGI PARASZT 5 perc (2020) A gyergyóújfalvi Bányász József néhány éve úgy döntött, hogy lemond állásáról, és a következőkben bebizonyítja a gyakorlatban is, hogy képes gazdálkodásból megélni. Teheneit munkatársaiként emlegeti és büszkén mondja magáról, hogy ő olyan székely paraszt, aki megtalálta a közös hangot a természettel és az állatokkal. ÉLET A BUENOS AIRES-I MAGYAR HÁZBAN 4’ 08” (2019) A helyszín Argentína fővárosa, Buenos Aires. A metropolisz Olivos negyedében található az 1970-es években épített Magyar Ház, mely az ottani magyarság kulturális központja. Ez egyfajta találkozási pont a közösség különféle csoportjai között, azon túl, hogy fő feladata a magyar kultúra megőrzése és népszerűsítése. Az ingatlanban manapság a cserkészeten és a könyvtáron kívül még magyar étterem is működik, mely annyira népszerű, hogy még éjfél után is tele van vendégekkel. Itt működik például a több hatvan éves Regős néptánccsoport, mely Dél-Amerika szerte ismert magyar együttes, s melynek tagjai évente ellátogatnak az anyaországba és Erdélybe egyaránt.