Giuseppe Verdi: Rigoletto

Opera három felvonásban, két részben olasz nyelven, magyar és angol felirattal Szövegíró Francesco Maria Piave. Rendező Szinetár Miklós / Harangi Mária. Díszlettervező Csikós Attila. Jelmeztervező Velich Rita. Koreográfus Lőcsei Jenő Victor Hugo drámája, a Le roi s'amuse (A király mulat) bemutatója az 1830-as évek elején Párizsban botrányba fulladt. A francia kormány teljesítette a konzervatív körök kívánságát és Hugo műve többé nem szólalhatott meg a párizsi színpadokon. A királypártiak és a klerikálisok valójában persze nem a felhozott indokok miatt támadták a szerzőt. A koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék.... Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Hugo célkitűzései és Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. A cenzúra visszautasította. Később az osztrák hatóságok mégis beleegyeznek a mű előadásába, de a következő változtatásokat követelik: a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának (a dráma hősnőjének) nem szabad erőszakos halállal, hanem valami békésebb módon kell meghalnia.” Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel.” A mantovai herceg: László Boldizsár, Rigoletto: Fokanov Anatolij, Gilda: Miklósa Erika, Sparafucile: Gábor Géza, Maddalena: Mester Viktória, Monterone gróf: Kőrösi András, Marullo: Káldi Kiss András, Borsa: Kiss Péter, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Medveczky Ádám