Lazarescu úr halála

Film adatlapja

Lazarescu Dante Remus 63 éves özvegy és nyugdíjas, román blokklakásban él három macskájával. Egy este rosszul lesz, mentőt hív, érte jönnek. A mentős asszisztens, Doamna Miora kórházról-kórházra jár vele egy éjszakán át, de sehol sem veszik fel. Minden egyes doktor, aki megvizsgálja Lazarescu urat, eltérő diagnózist állít fel és azonnali felvégtele és kezelése így egyre késlekedik. Végül hajnali négy óra körül a beteget előkészítik a műtétre, a kamera ráközelít a haldoklóra, majd fekete blank és vége. Az, hogy Lazarescu úr valóban meghal, csak a beszélő cím sejteti: Puiu ezt már nem mutatja meg, mert nincs értelme tovább görgetni az eseményeket. A film valós történeten alapul: 2001-ben, a Dolj megyei Florin Nicát végső stádiumú májcirózissal 150 kilométeren át hurcolták a mentősök, a Craiova-Piana Mare-Calafat útvonalon. Cristi Puiu második játékfilmje a rendező szándéka szerint "Hat történet Bukarest külvárosából" címet viselő sorozat első darabja, amely a román rendező filmidézete Eric Rohmer "Hat erkölcsi tanmese" című korábbi alkotására. Díjak: 2005 - Cannes- Film Fesztivál "Un certain regard" - Egy bizonyos szemszögből szekcióban a legjobb film 2005 - Az Európai Filmakadémia jelölése: legjobb rendező, legjobb forgatókönyv Chicago Nemzetközi Filmfesztivál: "Silver Hugo" díj a legjobb filmért Cristi Puiu 1967-ben született. Tíz éves kora óta fest. 1990-ben, a kommunizmus összeomlása után elhagyta Romániát, és Svájcba költözött. 1996-ban a genfi L'Ecole Supérieure d'Art Visuel-en szerzett festői diplomát, majd visszatért hazájába, ahol filmezni kezdett. Első játékfilmjével "Drog és Lé" címen mutatta be a Duna TV - Thesszalonikiben elnyerte a Fipresci díjat. Kávé és cigaretta /nem Jarmush/ c. rövidfilmjéért Arany Medve díjat kapott a 2004-es Berlinálén.