Világunk történelme - 3. rész

Ige és kard

Film adatlapja

Eredeti hang digitálisan Miközben könyörtelen uralkodók birodalmaikban embermilliók felett gyakoroltak rémuralmat, a világot spirituális forradalmak sora formálta át a Kr. e. 300-tól Kr. u. 700-ig tartó évszázadok folyamán. Kína első császára, Jing Cseng még azért alkotta meg többezer fős agyaghadseregét, hogy a túlvilágon is biztosítsa hatalmát, az indiai Asóka király egyik véres győzelme után a buddhista filozófia híve és a béke terjesztője lett. Az egyiptomi fáraók örököse, Kleopátra és a római hódító, Julius Caesar mindketten elvárták, hogy istenként tiszteljék őket, de ugyanúgy erőszakos véget értek. Egy zsidó sátorkészítő, Saul egy új hit, a kereszténység üldözésére szánta életét, drámai megtérését követően Pál apostolként végül annak legnagyobb terjesztője lett. A keresztények kivégzése a római birodalomban egy időben cirkuszi látványosságnak számított, de a vértanúk példája lassan változást hozott az emberek szemléletében, ami odáig vezetett, hogy a IV. században a birodalom államvallássá tette a kereszténységet. Néhány századdal később, az Arab-félszigeten egy etióp rabszolga, Bilal egy új vallás, az iszlám híveként részt vesz az első mecset felépítésében, és ő lesz az első, aki énekével imára szólítja a híveket – akiknek száma példátlan iramban növekszik a Földközi-tenger térségétől Közép-Ázsiáig.