Almádiból futás Fűzfőre

Keneséről elmentünk kocsival Almádiba, az aznapi kempingünkbe. Két placcon voltak sátorhelyek, az egyiken nem volt áram, úgyhogy mentünk a másikra, ahol volt, extraként pedig 3 méterre volt a sín is. És akkor még nem is tudtuk, hogy közvetlen egy lámpa alá települtünk be, ez csak este derült ki, hogy konkrétan olvasni lehetne akkora fényben, amiben aludni fogunk már amikor épp nem jár vonat..

Az első északi partos kemping volt, gyerekkorunk óta a déli partra járunk, úgyhogy kellemetlen élmény volt, amikor megtapasztaltuk mennyivel rosszabb ezen az oldalon az iszap, és az abból növő 1-1,5 másfél méteres hínárok..

Ebédeltünk egy finomat a kemping éttermében, aztán tunyultunk a sátornál, amíg mindenünk feltöltődött (köztük az én lábaim is..) majd még fürödtünk egyet és este elindultam a kempingből Balatonfűzfőre.

Ebben a szakaszban volt először, hogy áthaladtam egy nagyobb dombon, ami nem is esett olyan jól.

Fűzfőn átszálltam rollerre, mert nem szívesen pazaroltam már a lépéseimet, és lementünk a parti sétányra, ami pont a Balaton fordulópontján volt.

Eléggé örültem, hogy megérkeztem..

Estére kicsit már szét voltam esve, elmentem fogat mosni fogkefe nélkül, úgyhogy végül plusz egy körrel, kevésbé boldogan, igencsak fáradtan a 2. nap alatt összegyűjtött 28 kilométerrel a lábamban estem be az iszonyat meleg sátorba aludni.

Napi km adag