Sziasztok, Gábor vagyok!
A múlt hétvégén megint sikerült egy darab Ausztriát megnézni, bár az idő néhol alaposan beleszólt, de arról majd ott.
Azt, hogy a sógorok valamit jól csinálnak, azt eddig is tudtuk. Több strandot is bemutattam, de ez a komplexum eddig mindenen túl tett. Persze az igénybevétel ára sem azonos, de egy Hundertwasserért mindenhol fizetni kell. Már Bécsben megemlítettem, hogy ott van egy múzeuma, de ott inkább a projektjeinek a makettjeit lehetett megtekinteni. Mivel nem igazán jegyeztem meg, hogy ezek hol épültek meg, ezért a meglepetés erejével hatott, hogy itt egy irgalmatlan kiterjedésű Hundertwasser csodára bukkantam. Az épületek már messziről kirínak a tájból. Az autót egy parkolóban le kell tenni (a szállóvendégek egészen a recepcióig bemehetnek egy másik úton, ott van egy mélygarázs is). Rövid sétával egy patakon átívelő hídon juthatunk a fogadótérhez. Ide jönnek be a szállóvendégek, itt van a recepció. A látogatók, mint én is, tesznek egy kis kört balra (visszafelé az aszfaltúton) majd jobbra fel be lehet menni a területre. Itt a legkülönbféle típusú házakat találjuk, a legkülönbféle megoldással (csak a teteje van befüvesítve ill. fák is rájuk vannak ültetve, vagy teljesen a föld alatt vannak) és a sajátos Hundertwasser színvilággal és építészeti megoldásokkal. Tulajdonképpen nem sok mindent kell elmondani az egészről (van itt minden: spa, wellness, medencék, hotel, masszázs, meg ki tudja még mi?), csak meg kell nézni a képeket és elcsodálkozni az egészen.