Besztercebánya (Banska Bystrica)

BESZTERCEBÁNYA (81281 lakos) a Besztercebányai kerület északnyugati részén és a garammenti régió nyugati szélén fekszik. Bestercebánya egyetemi város - a Bél Mátyás Tudományegyetem és a Művészetek Akadémiája székhelye. A város festői szépségű környéke számos lehetőséget nyújt a turizmusra és pihenésre.

Besztrecebánya város lakosainak élete elválaszthatatlanul összefonódik a híres Radványi vásárokkal, melyek a múltban a szűkebb és tágabb régió kézműves termékeinek nagyszabású szemléi voltak. Manapság a Radványi vásár a környékbeli lakosok kedvelt találkozási helye.

TÖRTÉNELEM

A város területe már a középkorban is optimális hely volt városalapításra. A régió gazdag különböző ércekben, és két fontos kereskedelmi útvonal is itt keresztezte egymást. A középkorban a város fő bevételi forrását sokáig a bányászat képezte. Ebben az időszakban Besztercebánya a három leggazdagabb közép-szlovákiai bányászváros közé tartozott.

A város gazdasági háttere a 18. században kezdett megváltozni. Ekkor ugyanis a rézérc bányászatát fokozatosan felváltotta a vasérc bányászata és feldolgozása. A 20. század közepén Besztercebánya jelentős mértékben beírta magát a világtörténelembe is. A városban tört ki 1944 augusztusában a szlovák nemzeti felkelés (SzNF), és a város volt a felkelés központja is a későbbiekben. A jugoszláviai partizánháború után ez a felkelés volt a második legnagyobb fasisztaellenes nemzeti felkelés a második világháború idején.

A szlovák nemzeti felkelésnek a kettéhasadt szívre emlékeztető SzNF emlékmű és a közelben található szabadtéri katonai múzeum állít emléket. A 20. század második fele nagy változásokat hozott a város történelmében. Besztercebánya modern metropolisszá fejlődött, és Szlovákia hatodik legnagyobb városa lett.

NEVEZETESSÉGEK

A város történelmi központjában található számos műemlékek a városi műemlék-rezervátuma részét képezik.

Besztercebánya legfőbb büszkesége a sétánnyá alakított, különleges atmoszférával rendelkező Szlovák nemzeti felkelés tér, amelyet más városok joggal irigyelhetnek. A város főterére a legszebb kilátás az Óratoronyból nyílik, a karcsú toronyból megcsodálhatjuk a tér színes kavalkádját. Az Óratornyot 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. A főtér déli oldalának legszebb része a Thurzó ház, amely ma múzeumként működik.

A Štefan Moyzes téren található ódon építmények alkották a múltban a városi várerődöt. A vár eredeti formáját már a múltban elvesztette, amikor a várfalak nagy része lebontásra került. Az eredeti várfalaknak csak alig a negyede maradt fenn, és az eredeti négy bástyából ma már csak három áll.

A tér domináns építészeti látványossága a fennmaradt barbakán és a hozzá tartozó őrtorony. A téren található Szűz Mária mennybevétele plébániatemplomot 1255-ben kezdték építeni. A gótikus templom legfőbb nevezetessége a Szent Borbála szárnyas oltár, amelyet a híres Lőcsei Pál Mester készített. A várerőd északi részéhez étették hozzá 1492-ben a várnegyed másik templomát – a Szent kereszt templomot. A várnegyedben még említést érdemel a az 1479-ben épült későgótikus Mátyás-ház és az 1500-ban épült Városháza.

Városban a Pretórium turistavonat közlekedik, mely ideális módot nyújt a nevezetességek megtekintésére.