Egy 1265-ös oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye. A település 1082 körüli időre, késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként, ahol ma is látható az Árpád-kori templom tornyának maradványa.
Az évszázadok során több nemzetség és földesúri család birtokolta ezt a közlekedésileg is fontos területet. Valaha itt haladt át az a római hadi út, mely a Balatont megkerülve Győrbe vezetett. Ádándnál hidat is építettek a Sió által elöntött völgy felett.
Az egykori Hetye település Árpád-kori temploma a településsel együtt a török időkben pusztult el. A téglából épült templom tornya egészen jó állapotban maradt ránk, befalazott ablakai egyértelműen igazolják román stílusát, s Árpád-kori eredetét. A gótikus torony nyugati oldalán látható félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak, s sejthető egykori mérete is.
A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte. Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333 - 34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le. 1888-s régészeti ásatások alkalmával sok emberi csont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem.
A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.
További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0