Eltűnt Árpád-kori falu 31 - Felsődörögd

Tavaly voltunk itt. A rom nagyon szép látnivaló.

Taliándörögd területén a középkorban négy egyházas település volt: Felső és Alsó-Dörögd, Imár és Ráskó. Felső-Dörögd templomát Szent András apostol tiszteletére szentelték. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az ereki püspöki birtok határait állapítják meg. Mint érdekelt határbirtokosok, megjelentek „populi de Drugd és „terra Drugd birtokosai, és tiltakoztak a határmegállapítás ellen. A XIII. században a templom Felsődörögd központjában állt, a mai Baksa-hegy lábánál. Az 1330-as években a község plébánosa Dörögdi Pál.

Dörögdi Miklós építette Felső-Dörögd Szent András plébánia templomát, mely maradványaiban is szépen fennmaradt szülőfalujában. Dörögdi Miklós veszprémi kanonok, 1317-ben nyitrai főesperes, később pozsonyi prépost, esztergomi érsek, majd egri püspök. 1316. május 1-től - 1317. május 1-ig terjedő időszakban a bolognai jogi egyetemen a külföldi tanulók rektora volt. Meskó veszprémi püspök 1338-ban kiadott oklevele a következőket monda róla: Miklós egri püspök a veszprémi egyházmegyéből származott, testvérei voltak István és Onch és mindnyájan kegyurai voltak a Szent András plébániatemplomnak. 1339. április 24-én Dörögdi Miklós felavatja a templomot.

Meskó veszprémi püspök 1339. április 26-án adja ki azt az oklevelét, melyben Miklós egri püspök kérelmére rendezi a Felső-Dörögdi Szent András plébániatemplom jogi helyzetét, és tizedszedési jogát. Úgy intézkedik, hogy a Felső-Dörögdi Szent András egyházat kiveszi a zalai főesperes joghatósága alól, és a saját joghatósága alá helyezi. Egyben úgy rendelkezik, hogy a Felső és Alsó-Dörögdi tizedet a Szent András egyház plébánosának adja. Rendelkezései és a kápolnának az anyaegyházhoz való csatolása miatt azonban az alsódörögdi Mária kápolnának kegyurai, Dörögdi Kilián mester fiai, András és István az esztergomi érseknél panaszt emeltek. Ezután Meskó püspök úgy intézkedett, hogy a két falu tizedét a plébánosnak, a mesternegyedet pedig az alsódörögdi Mária kápolnának juttatja, és megengedi, hogy a Dörögdi családhoz tartozó alsódörögdi nemesek a kápolna részére papot válasszanak. Meskó veszprémi püspök oklevelét Csanád esztergomi érsek Esztergomban 1339. július 22-én kiadott oklevelével megerősítette. Miklós püspök 1347-ben azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy Meskó püspök rendelkezéseit erősítse meg. A kérelméből kitűnik, hogy a vitás tized értéke évi 3 ezüst márka volt, és a Szent András egyház papja ekkor lett rector-ból plebanus. A rendelkezést VI. Kelemen pápa 1347-ben erősítette meg és hagyta jóvá, miszerint Dörögd plébániája az illetékes zalai főespereshez tartozik.

Taliándörögd, temlomrom 02

1360-ban ide temették Dörögdi Pál plébánost és feleségét.

Felső-Dörögdön birtoka volt Kinizsi Pálnak is. 1521-ben Tuskanith András, Kamichaczi Horvát Márk özvegyét, most Kereky Gergely özvegyét, Magyar Benignát tiltja Kamichaczi Horváth Márk és János birtokainak, így Felső-Dörögdi birtokainak is elidegenítésétől.

Nincsen pontos adatunk arra, hogy mikor pusztult el a Szent András plébániatemplom, de valószínű, hogy 1548-ban, amikor a falut a török felégette. Az 1548. évi adóösszeírás szerint Felső-Dörögd már puszta, és egy év múlva, 1549-ben is csak adóhátralék jegyzékben szerepel. 1550-től kezdve nem írják össze. Alsó-Dörögdöt is felégette a török, lakói akkor elmenekültek, majd újra összeírják, 1598-ban 8 házat említenek, de 1600-ban már ismét puszta.

A török hódoltság megszűntével már csak birtokadományként szerepel Felsődörögd és Imár, de mint falu, már nem léteznek többé. 1718-ban visszatérő lakók Alsódörögd helyén építették újjá közösségüket, azonban ez már egy új történet...

Az elpusztult plébániatemplom maradványairól első ízben az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv emlékezik meg padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejéből: „Van itt egy romba döntött és egykor nagyon fényes szentegyház, melynek helyreállítására semmi remény nincsen. A jegyzőkönyv a helyi birtokosok közül említi vizeki Tallián Ignácot, Hegyesdy Ferencet és Saáry Sámuelt. Megemlíti, hogy Nagyságos Tallián úr építeni kezdett ebben az évben egy kápolnát, ez azonban még nincsen befejezve.

Taliándörögd, temlomrom 01

Rómer Flóris bakonyi útja során elkerülte ezt a vidéket, ellenben meglátogatta Dörögdöt Pelargus János dörgicsei lelkész, és 1872-ben ezeket írja: „Említés nélkül azonban nem hagyhatom a már előbb, 5 éve látott Tallián Dörögdi templomromot, amely talán valamennyi leírtak közt legépebb, legnagyobb és legtöbb művészi csínt mutat. Ha jól emlékezem csúcsíves stílű és a barátaihoz legjobban hasonlít.

További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0