Fehring, a Berghofer féle gabona- és olajmalom, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

Ausztriában sok példát lehet találni arra, hogy még az olyan kis folyót is, mint a Rába, be lehet fogni a termelésbe. Itt konkrétan egy hagyományos gabona és egy olajmalom (nálunk inkább olajütőnek nevezik) kombinációjáról van szó, de a leírások szerint van áramtermelő funkciója is. Tényleg 3 az 1-ben!

Nem kell bemenni a városkába, hanem a főútról lekanyarodva a vasútállomás felé kell venni az utunkat. Nem lehet eltéveszteni. A malom nem csak magából a malomból áll, hanem a hozzá tartozó gát és zsiliprendszerből. Amikor ott voltam, a molnár éppen szabályozott valamit a vízállással, majd megnyitotta az olajütőhöz vezető zsilipet, ami beindította a szerkezetet. A képeken is látszik, nem mai gyerek az egész, de kitűnően működött, klasszikus hevederes transzmisszióval. A tulajdonos kedvesen megengedte, hogy fényképezzek, ezért tudtam beltéri képeket is csinálni. Kár, hogy nem volt nálam a nagy gépem, azzal jó kis videót tudtam volna csinálni a berendezésről (jó hangos is volt).

A Berghofer féle gabona és olaj malom

A malomban egyébkén nem csak múzeum van, hanem ajándékbolt is, itt elsősorban a helyi termékeket lehet megvenni.

A Berghofer féle gabona és olaj malom zsiliprendszere

Még néhány szó a duzzasztó rendszerről. Ahogy most körülnéztem egy kicsit részletesebben, mint egy normális nyári nagy kiránduláshoz képest, amikor végig rohanja az ember a nagyobb látnivalókat, most egy kicsit jobban el tudtam merülni a részletekben is. Azt láttam, hogy a sógorok egészen másképpen gondolkodnak az árvízvédelemről, mint mi. Nincsenek gátrendszerek a folyók mellett (e miatt is lehet szépen a partokon sétálni, mivel a víz csak 0,5 - 1 m-el van csak alattunk), mégis valahogy megoldják a tavaszi nagy árvizek levezetését (pedig a hegyekből jöhet rendesen a víz), igaz, minden helyen van duzzasztómű, amire vagy malom, vagy vízi-erőmű telepedett és ezek révén eregetik le a tavaszi nagy vizeket. És biztos, hogy jól működik, mert a partra már a faluk és a városok is rátelepednek, közvetlen kijárattal a házaktól a folyóra és nem egy nagy gát mögött lapulva, 0 kilátással és kapcsolattal a folyóra Ha nem működne jól a rendszer, akkor ezek a házak minden évben elöntésre kerülnének és senki nem lakna ott. Valamit tudnak, amit mi nem, vagy nem akarunk. Így sokkal esztétikusabbak és élhetőbbek a folyópartok, mint gátak közé szorítva.