FERTŐRÁKOS, Mithras-szentély, Pellengér

Fertőrákos, Mithras szentély 04

Fertőrákosnak több érdekes látnivalója is van, a térképen a Mithras-szentélyt jelöltem meg, hiszen a pellengért egyszerű megtalálni, az Önkormányzat előtt, a központban áll, valamint a kőfejtőt is egyszerű megtalálni, de sajnos az zárva tart, és így is marad feltehetőleg 2014-ig.

Az egykori Scarbantia (Sopron) - környékének egyik legérdekesebb római kori emléke. Közép-európában egyedülálló lelet, hisz közel teljes egészében ez került elő. A Mithras kultúra már a Rómaiakat megelőző időkben élt, de virágkorát a II - IV. században élte, tagjai között szinte minden társadalmi réteg megtalálható volt, de főleg katonák hódoltak Mithrasnak. A Rómaiak oldalán harcoló Perzsa katonák hozták létre és készítették a Mithras-szentélyt.

Fertőrákos, Mithras szentély 01

A Római Birodalomban kialakult misztérium vallási kultuszformája szerint az isten titkait nem ismerhette meg akárki. A kultuszközösségbe felvett tagoknak először titoktartási fogadalmat kellett tenniük. Ezután lépésről lépésre, az egymásra épülő hét fokozat próbáinak teljesítése után juthattak el a teljes beavatásig, a tanok végső ismeretéig. A beavatási fokozatok titokzatos és szimbolizmusban gazdag nevei magyarul: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó, Atya. Az egyik beavatási próba pl. egy fekete bikával való harc volt, ahol a bikát meg kellett ölni, majd véréből inni és húsából enni kellett. A próbák kevés hívőnek sikerültek, és akinek nem sikerült valamelyik próba, azt ha addig nem halt meg, meg kellett ölni. Épp ezért, és mivel maga a vallást csak a beavatottak ismerhették, titkolt volt, nem sokat tudni róla. A Mithras-misztériumok beavatottjai az asztrológia és asztronómia tudományában is jártasak voltak. A II. század végétől a hívek jelen voltak a Római Birodalom irányításában is. A császárok közül többről tudjuk, hogy tisztelte Mithrast. Marcus Aurelius fia, Commodus beavatást is végzett. A keresztény kor beköszöntének hajnalán Mithras a Római Birodalom támaszának számított. Ennek emlékét egy 308-ban Carnuntumban állíttatott császárfelirat őrzi. A kultusz a IV. század folyamán hanyatlásnak indult. A mélyen vallásos, rendszeresen beavatásokat végző és szertartásokat celebráló Julianus idejében rövid időre felvirágzott. A keresztény korban a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magára hagyták. A Fertő partján álló szentély boltozata beszakadt. A kultuszképet az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő.

A Mithras-barlang maradványait 1866. júliusában két fiatalember fedezte fel. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt.

1948-tól aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki idejöhessen. A szentély állapotára dr. Tóth István - a római kori Mithras misztériumok kutatásának nemzetközileg elismert tekintélye - hívta fel a szakma figyelmét Pusztuló műemlékek című írásában.

1989. augusztus 19-én a közeli Sopronpusztán rendezték meg a Páneurópai Pikniket. Itt törték át a vasfüggönyt a keletnémetek. Hamarosan határátkelő nyílt kerékpárosok és gyalogosok számára a Mithras-barlang szomszédságában.

Fertőrákos, Mithras szentély 02

A Mithras-szentély 1991-es hitelesítő ásatását Gabrieli Gabriella, soproni régész végezte. Kovács György szobrász-restaurátor művész állította helyre a kultuszképet. A védőépület H. Vladár Ágnes alkotása.

A Fertőrákos mellett feltárt Mithras-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithras-barlangjának kultuszképeihez.

A 2 x 1.5 m-es színes dombormű Mithras istent perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre, miközben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak áll: Cautes a pirkadat, Cautopates az alkony szimbóluma. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja. A színezett domborműből a piros és kék szín maradt fenn, mindkettő növényi festékanyag. A többi szín feltehetőleg a dombormű tisztításakor és a hordalékből, törmelékből való kifejtéskor tűnt el.

Fertőrákos, Pellengér 1

Fertőrákos másik egyedülálló emléke a központban, a városházánál található középkori Pellengér. Köztéren, teljes egészében ez maradt fenn. A XVI. századból való szégyenfa, amelyhez a középkorban a kisebb bűntettek elkövetőit láncolták, nyilvános megszégyenítések céljából kikötötték. Ez a település önálló bíráskodásának színhelye.

Magyarországon a 13. századtól terjedtek el ezek a megszégyenítő büntetési eszközök. Általában kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból áll, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II. József tiltotta be az alkalmazását.

A pellengéren, a városok főterén sok büntetési formát alkalmaztak. Kikötve, kiláncolva, ketrecbe zárva, kalodába szorítva stb. tették ki a bűnösnek nyilvánítottat a közmegvetés erkölcsi és sokszor fizikailag is megnyilvánuló büntetésének (hangos gúnyolás, leköpdösés, megkövezés stb.).