Hvar a 80 kilométerével a második leghosszabb sziget az Adrián. Az egész szigetet levendulák és rozmaringok borítják. Konkrétan a levendula sövényre van vágva!
A sziget keleti feléből Sucurajból autóztunk végig a szigeten Sveta Nedjeljáig, ahol a szállásunk volt. Az út végig olyan keskeny volt, hogy két autó alig fért el egymás mellett. Ráadásul a szalagkorlátot nem nagyon ismerik arrafelé. Van egy 1,5 km hosszú alagút, mely szintén annyira keskeny, hogy a két végén jelzőlámpa mutatja hogy mikor lehet behajtani. Kicsit bizarr, ugyanis nincs szépen kibetonozva, kiépítve, olyan mintha csákánnyal nekiestek volna. Ráadásul kivilágítva sincs. De csak ezen az úton juthattunk el a sziget déli faluiba.
Itt volt a szállásunk. A hely érdekessége, hogy itt nincs vízszintes, csak felfelé meg lefelé. Ez a falucska a sziget legmagasabb hegyének lábánál (Sveti Nicola 628m) fekszik. A hegyben van egy barlang, ahova egy remete költözött és alakított ki magának saját életet. Még egy kápolnát is épített. Egy kiadós túra kell ahhoz, hogy feljusson oda az ember, de ha már fent van, akkor a kútból mert friss víz és az elé táruló látvány feledtet mindent! Utolsó vacsoránkat egy hangulatos étteremben ettük, mely a kikötőben van.
A sziget déli oldalán fekvő főváros. Itt sok látnivaló akad. Feltétlen sétáljunk fel a Spanyol erődöz, mely a XVI. század közepéről származik, hiszen gyönyörű látvány nyílik a kikötőre és az előtte elterülő pokol-szigetekre. A főtéren sétálgatva látjuk a Szent István székesegyházat, az Arsenalt, mely egykor a hvari gályák dokkja volt, valamint a Ferences kolostort, melynek belső udvarán egy 400 éves ciprus áll. A városban lehet csónakor bérelni, amivel a szemközti szigeteket lehet végigjárni. Mi sajnos nem mentünk, mert leszavaztak.
A sziget északi parti öblében fekszik. Amit ebben a városban megnéztünk, az a Hektorovic palota, mely Petar Hektorovic híres író nyári lakhelye volt. Saját halastava és gyógynövény kertje van. Gyönyörű hely, ha valaki erre jár, feltétlen nézze meg.
A város egy halászfaluból nőtte ki magát. Itt volt az a strand, mely a legjobban tetszett a szigeten. A kikötőből többek közt a szemben lévő Brac szigetre is indul hajó.
Vrboska a halászat és csónakkészítés központja volt régen. Ma már csak egy múzeumban ismerhetjük meg az akkori életvitelt. A múzeumban magyar nyelvű leírást, útmutatót is adtak! Itt találkoztunk egy olyan fagyissal, aki magyarul sorolta fel a választékot. :) A városra szép kilátás nyílik a reneszánsz stílusú Kegyes Szűz Mária-templomból, melyet 1580-ban alakították át erődtemplommá, mely a város megerősítése és a gyakori kalóztámadások miatt volt szükséges. A tengerből egy csatorna nyúlik be, mely szinte kettéválasztja a kis várost. A sok apró híd, melyek összekötik a két partot nagyon hangulatosak és ezért kis Velencének is hívják.
Mi ezekben a városokban voltunk, biztos sok hangulatos kis falu van még, de amit én láttam, csak javasolni tudom az itt nyaralást!