Itt termesztik a guar gumit, amiből az E412 lesz, persze dioxin nem kéne hozzá..

Guar bab cserje

Tájékoztató a guar gumiról és a dioxinról

Az Európai Bizottság értesítette valamennyi tagállamot, hogy a RASFF rendszeren keresztül kapott gyors riasztás értelmében, a svájci hatóság értesítése szerint, magas dioxin és pentaklórfenol szennyezettségű guar gumi adalékanyag (E 412: guar gumi, guar gyanta, guar liszt) került forgalomba az Európai Közösségben. A rendelkezésre álló információk szerint az India Glycols Ltd. által forgalmazott tételeket érint a magas szennyezettség. Két svájci cégen keresztül 9 tagállamba kerülhetett a kérdéses tételekből, az adatok alapján Magyarország is érintett. Mivel a pontos információk nem állnak még rendelkezésre az Európai Bizottság elrendelte valamennyi tagállam számára, hogy a tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Guar gumi molekula struktúrája

Guar gumi (E412) adalékanyag

A guar gumi (guar gyanta és guar liszt) E412-es jelzésű, általánosságban veszélytelennek elismert, széles körben használt élelmiszer-ipari adalékanyag.

A guar bab endospermiumának (belső táplálószövetének) őrleménye. A guar babot elsősorban Indiában és Pakisztánban termelik, kisebb ültetvények találhatók az USA-ban, Ausztráliában és Afrikában. A guar magok őrlése után keletkező fakó, piszkosfehér, szabadon eső, durva vagy finom őrlemény a guar gumi.

A kukoricakeményítőnel mintegy 8-szor erősebb víz-sűrítő képességű, így sokfajta felhasználása ismert, alkalmazható emulgeálószerként és stabilizálóként az E412-nek.

A guar magok őrlése után keletkező fakó, piszkosfehér, szabadon eső, durva vagy finom őrlemény a guar gumi.

E412 élelmiszeripari alkalmazása

Általánosságban veszélytelennek elismert (generally recognized as safe – GRAS), széles körben használt élelmiszer-ipari adalékanyag. Az EU adalékanyag kódja: E412.

Felhasználási területei:

Sütőipar: növeli a tészta nyújthatóságát, rugalmasságát, javítja az állagát, növeli eltarthatósági idejét. Töltött termékeknél meggátolja a töltelék kicsepegését, szivárgását, a tészta átnedvesedését.

Tejipar: sűríti a tejet, joghurtot, kefirt és a folyékony sajttermékeket, segít megőrizni a jégkrémek, sorbetek homogenitását, állagát.

Húsipar: kenő- és kötőanyag (húskészítmények).

Öntetek és szószok: segíti a szószok, öntetek, ízesítők, ketcupok stabilitását és megjelenését.

Egyéb: leves-porok, édességek, öntetes halkonzervek, az előzőekben felsorolt iparágak által előállított fagyasztott élelmiszerek, takarmányok.

A dioxin

A dioxinok egy hasonló kémiai felépítésű klóratomokat és aromás gyűrűket tartalmazó szerves vegyületcsoport neve.75 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD) és 135 poliklórozott dibenzofurán (PCDF) rokon vegyületekből álló csoport. Ugyanazon kémiai struktúrán belül többféle variáció is lehetséges, a legveszélyesebb 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxint (rövidítése TCDD) szokták egyszerűen »dioxin«-nak hívni.

Dioxin termelődik vulkánkitöréskor vagy erdőtüzekkor, de olyan, emberi tevékenységek során is, mint például a kipufogógáz-kibocsátás, legjelentősebb forrása a hulladékégetés. A dioxinok ipari folyamatok – pl. növényvédő szer-, papír-, PVC-gyártás – melléktermékeként is keletkeznek.

Bekerülhetnek a levegőbe, a talajba, a vizekbe, a táplálékláncba. A dioxinok közé tartoznak a legveszélyesebb vegyületek, amelyeket az ember valaha kibocsátott a környezetébe. Azért különösen veszélyes anyagok, mert nagyon kis mennyiségben toxikusak és nem ürülnek ki, hanem a zsírtartalmú szövetekben raktározódva felhalmozódnak a szervezetben. Az anyatejben is feldúsulnak. Rendkívül sokféle egészségügyi problémát okozhatnak.

Számos tanulmány foglalkozik a dioxinok egészségügyi hatásával, amely megállapítja, hogy a dioxinok rákkeltőek, születési rendellenességet és zavart szexuális fejlődést eredményeznek, felborítják a hormonháztartást, roncsolják az idegrendszert és viselkedési rendellenességeket okoznak (pl.: hiperaktivitás), csökkentik az intelligencia szintet. A szervezetben lévő dioxin károsítja az immunrendszert, szív- és érrendszeri katasztrófákat okoz.

A védekezési rendszer meggyengülése következtében gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak a fertőzéses betegségek. A májtoxicitás jelei: a máj súlyának csökkenése, zsírmáj, a májfunkció zavara, amit emelkedett SGOT, SGPT, hyperbilirubinaemia, hypercholesterinaemia, hyperproteinaemia jellemez.

A dioxinok nehezen bomlanak le a környezetben, ennek következtében hosszú ideig jelen vannak.

Felezési ideje a levegőben kb. 9 nap, vízben >,5 év , talajban 10 év , üledékben >,1 év, emberi szervezetben 7 év.

Az EU a dioxinok megengedhető heti bevitelét 14/pg/ttskg-ban rögzítette, ami 60kg-os felnőtt ember esetében 120 pg TEQ dioxin mennyiségnek felel meg.

Ez az érték a riasztásban szereplő 11560. számú tételből vett guar liszt mintából fogyasztott napi 0,3g mennyiség meghaladja. Amennyiben a guar lisztet az előírásoknak megfelelően feldolgozzák (feldolgozásnál kb.1% guar lisztet tartalmaz a végtermék), úgy ez az érték a végtermékből 30 gramm napi elfogyasztásával érhető el. Az adalékanyagot tartalmazó termékcsoportoknál a naponta elfogyasztott mennyiség azonban ezt az értéket általában meghaladja.