Jakab-hegy

A nyugati Mecsek legmagasabb csúcsa a Pécs mellett emelkedő, közel 600 méteres Jakab-hegy. A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket, a Sasfészket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. A Zsongor-kőről nyílik a legszebb kilátás a környékre. Itt található a Remete-barlang is, mely az elmúlt évek kőomlásainak köszönhetően már kevésbé látványos.

Babás szerkövek télen

Sasfészek

Zsongor kő2

A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. Tavasszal a hegytetőt mindenütt beborítja a végtelen medvehagyma mező, mely hazánk egyik legértékesebb növénye. Számos betegségre, azok megelőzésére és ételek készítésére kiválóan alkalmas.

Virágzó medvehagymás

Befagyott vízesés a hegy alján (Éger völgy)

Történelem mániásként nem hagyhatom ki Baranya egyik legfontosabb épített örökségét sem. A hegy platóján egy bronzkori telep helyén a kora vaskorban Közép-Európa máig legnagyobb földvára épült fel. A két részre tagolódó erődítményt ma is 6-10 m magas, nagyrészt kőből összehordott sáncok övezik, csak a déli, hegyperemen futó sánc magassága kisebb ennél. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik az alacsonyabban fekvő, kisebbik, 400 x 250 méteres várrész, amelynek közepén egy kis magaslatot alacsonyabb sáncok kerítenek, valamiféle „akropoliszt” alkotva. E mellett nyílik a vár egyik eredeti kapuja. A másik kapu a délkeleti oldalon található. Előtte – az egykori bronzkori telep helyén – létesült a vaskori település halomsíros temetője, amelynek kőből rakott sírkamrákkal, és az azokat övező kőkörökkel ellátott, hamvasztásos rítusú sírjaiból ma is számtalan felismerhető az erdő fái alatt. A várnak ezt, a legkönnyebben támadható oldalát védték a legmagasabb sánccal, sőt később egy másik falvonulatot is húztak elé. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett a római hódítás előtt. Egy vaskori királyság központja, fővárosa lehetett, aminek kiterjedése Alpok-Duna- Balaton-Dráva közti terület lehetett. Ezt a területet a földvár sáncairól szabd szemmel is beláthatjuk ma is. Lakói a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők is emelték a földvár hatalmas sáncait az Kr. e. 750 körül! Később az Kr. e. 350 körül a Kelták foglalták el a várat, és a római időkig szintén egy királyság fővárosaként használták.A királyság hasonló nagyságú lehetett mint a Hallstatti kultúra idejében A rómaiak minden bizonnyal éppen nagysága és jó védhetősége miatt kényszeríthették városuk elhagyására az itt élőket, és alapították meg helyette a közeli Sopianae, a mai Pécs elődjét. (Néha felvetik, hogy a sáncrendszernek egy pár méteres szakaszát pontosan rekonstruálhatnák, de eddig előrelépés nem történt.)

Ey halomsír a több százból

A hegytetőn található kolostorról már régebben írtam.