Jeli arborétum, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

Most az egyik kedvenc helyemet mutatom be, ez a Jeli arborétum. A 8-as főúton Kámig kell eljutni, ott kell lekanyarodni az arborétum felé. Legszebb májusban és júniusban, ilyenkor virágoznak a rododendronok. Pazar színkavalkád. Érdemes a többi részt is megtekinteni, ezek is nagyon szépek.

A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A telepítéshez bőséges növényanyaggal rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, bukszusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.

Az egy évtizednyi munka, a megépített öthektárnyi csoda, továbbfejlődése Ambrózy-Migazzi István 1933- ban bekövetkezett korai halálával megszakadt.

A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétum nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították, majd pár év múlva a növénykateszter készült amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált.

A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. Az egzóták telepítése Ambrózy nyomdokain haladva újraindult és az eredeti állapotok irányába haladt. Az arborétum többi részén kísérleti célú telepítések történtek. Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területinek erdőtársulásait.

A hetvenes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Megtalálható még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Sétautak esőházak épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folytatódnak.

A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. Május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagymennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé.

szöveg: http://vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm

1. kiegészítés:

2018-ban ismét ellátogattunk ide. A korábbi időszakokhoz képest újabb fejlesztések is történtek. Megépítették a kilátót, valamint egy bemutató részt építettek ki a gyengénlátók részére (Braille írásos táblákkal). Egy dolog nem tetszett: korábban júniusban voltunk itt, akkorra ugyan néhány rhododendron már levirágzott, de nagyon szép volt az arborétum. Most május 10-én voltunk itt és a rhododendronok jó része már elvirágzott (főleg a sárga színűek). Valószínűleg a korán jött meleg miatt, de a virágzás ütemét a honlapon jelezni kellene, nehogy a látogatókat csalódás érje (mi is 210 km-t vezettünk idáig). Bár az is lehet, hogy csak én nem láttam az aktuális virágzási állapot leírását. Azért szép volt, de lehet, hogy 1-2 héttel korábban még jobb lett volna.