Komárom, Monostori erőd - 6. NAAF

6. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál

Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, a Monostori Erőd 1850 és 1871 között épült a Bécset védő komáromi erődrendszer egyik utolsó elemeként. Az erőd belső, hatalmas körbezárt füves területe 25 hektár, melyet ebben a három napban az amerikai autósok vesznek be. Az Erőd a Világörökség része címre pályázik.

A MONOSTORI ERŐD

A komáromi erődrendszer kiépítése a napóleoni háborúk után kezdődött, az építkezés 1809-től 1877-ig tartott. Ennek során építették fel a Duna jobb partján a Csillagerődöt (1850-1870), a Monostori erődöt (1850-1871), illetve az Igmándi erődöt (1871-1877), az északi parton az úgynevezett Nádor-vonalat és a befejezetlenül maradt Vágvonalat. A déli parton, ma is magyarországi területen, állnak a két parton összefüggő rendszert alkotó teljes védő-gyűrű legkorszerűbb tagjai, közöttük is Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye, a Monostori erőd.

Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb erődrendszerének fő feladata volt a dunai hajóút, az átkelőhelyek és a Budapest-Bécs út lehetővé tette akár egy kétszázezer fős hadsereg átmeneti jellegű befogadását is. Az erődrendszer 1849-es ostromai óta nem vett részt harci cselekményekben. Ma már minden erődje, bástyája nemzetközi rangú és jelentőségű műemlékként, megújulásra várva, békés célok - a hadtörténet, a kultúra, a sport és az idegenforgalom - szolgálatára készült. Ennek szellemében az erődrendszer megigényelte az UNESCO által nemzetközi jelentőségű helyszíneknek adományozható Világörökség címet.

Ferenc József császár 1850-ben kelt parancsára, Michael Maly tervei szerint építették ki a dél-komáromi öv-várrendszert. Közülük a legnagyobb az - egykor német nevén Fort Sandbergként ismert - Monostori erőd, mely 70 hektáros Duna-parti területen több mint 18 hektáros építményrendszert alkot.

A Monostori erőd korának legkorszerűbb hadtudományi és építési technikájával épült. Építőanyagként faragott követ, illetve a belső részekben téglát használtak. A klasszicizáló homlokzati díszítőelemek, kovácsoltvas rácsok és korlátok, a változatos, téglából rakott, egymást metsző boltívek vagy a pékség kemencéi a korszak hadmérnöki tudományának mintapéldái, egyben a kőművesmesterek remekművei is.

Az erőd méreteire jellemző, hogy egyszerre 10-12 ezer katona elszállásolására volt alkalmas, 18 kútja és 4 hatalmas kemence biztosította a katonák ellátását. Alapterülete mintegy tizennyolc hektár, ebből közel 30 ezer négyzetméter a boltívekkel fedett belső, épített tér. A kazamaták több kilométeres folyosó-rendszere mellett mintegy 640 kisebb-nagyobb helyiség szolgálta az itt állomásozókat.

A Monostori erődöt a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta: jelentős kiképzőközpont volt. 1945 után a szovjetek Déli Hadseregcsoportjának legnagyobb lőszerraktára lett. A szovjet csapatok 1990-es kivonulását követően az erődöt műemlékké nyilvánították, majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megkezdte a károk elhárítását és az állagvédelem munkáit. Az erőd restaurálása és méltó hasznosítása megkezdődött. 2000-től kezdve a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Közhasznú Társaság gondoskodik arról, hogy az erőd méltó helyszíne lehessen egy nemzetközi kulturális-idegenforgalmi központ számára.

Mivel harci cselekmények emlékei nem kötődnek az erődhöz, nemcsak lenyugöző építményei, hanem a genius loci a hely szelleme révén is méltó a magyar és az egyetemes hadkultúra tárgyi és szellemi értékeinek megjelenítésére.

Zo kedvence: Cadillac Calais

Forrás: http://www.usacar.hu/index2.php?lang hu

#199.