Kinizsi Pál Születésének idejére és helyére több elmélet is született, pl. a Bihar megyei Kinis vagy a Hernád völgyében fekvő Kiskinizs. „Vitézlő iskoláit” Magyar Balázs, korának kiemelkedő hadvezérének keze alatt végzi. Nevével először az 1468-évi cseh hadjáratban találkozunk, mint Mátyás király alvezéreinek egyike. Katonai pályája töretlenül ível felfelé, részt vesz Mátyás király szinte valamennyi hadjáratában. Mátyás király a vázsonyi birtokot 1472-ben hűséges szolgálataiért Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a török elleni hadjáratok legendás hőse, 1479-ben Temes vármegye főispánja és az Alsó részek főkapitánya. E tisztében hajtja végre a magyar hadtörténelem egyik legragyogóbb ütközetét, 1479. október 13-án a kenyérmezei diadalt, mely évtizedekre meghatározza a magyar-török háború sorsát.
Az 1400-as évek végére nagyszabású építkezésbe kezd, és 1483-ra felépítette Vázsony falu plébániatemplomát, és ebben az időben felépül a Pálos kolostora is. A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen a családi temetkezőhelyük. A kolostor alapítólevele tartalmazza Kinizsi Pál és Magyar Balázs akaratát, mellyel kinyilvánítják szándékukat, miszerint „ö és családja üdvösségére” kolostort alapítanak. A kolostor rövid fennállása során az alapítóktól és a környékbeli nemesektől számos adományban részesül. A falvak, halastavak, malmok és egyéb birtokrészek lehetővé teszik a kolostor működését. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl. Temploma nagyméretű, 31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles, egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának csak alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak.
Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból, Tálodról hozatta. Vázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. 1493 körül Benigna számára Kinizsi Pálos kolostorában készül el az a magyar nyelvű imádságos könyv, melyet Festetich-kódex-nek hívunk.
Kinizsi Pál haláláig a Délvidéken megakadályozza, hogy a törökök nagyobb hadműveleteket indítsanak magyar területek ellen. 1494. november 29-én Szendrő ostroma közben, Szentkelemen nevű településen éri a halál. Holttestét, testamentumának megfelelően az általa alapított vázsonyi pálos kolostor templomában helyezik végső nyugalomra. 1508-ban Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot is a Szent Mihály templomban temették el.
1513-ban, Kinizsi kolostorában egy M. nevű, pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságoskönyvet Benigna számára. Ezen kívül még egy kódex készült el a veszprémi apácák számára. Feltehetően 1518 körül másolhatták a negyedik kódexet a szomszédos Csepely faluban élő Simon nevű kisnemes részére, mivel az egyik lapon Remete Szent Pál ereklyéjének helyeként a budai Szent Lőrinc kolostor van feltüntetve, amit azonban a mohácsi csatavesztést követően feldúltak a törökök, és a szent csontjait a pálosok elmenekítették. A vázsonyi pálosok nem csak más kolostorok, hanem világi személyek számára is készítettek kódexeket. Az 1516-os Gömöry-kódexet a Nyulak-szigetén élő, Krisztina nevű domonkos apáca megrendelésére készítették. A kézirat tizenegy különböző ember munkája, és a kódex imádságait a másolók válogatták össze. Az egyik másoló a nagyvázsonyi kolostor pálos szerzetese, Tétényi Pál volt.
Kinizsi özvegye, Magyar Benigna folytatja az építkezést. Benigna Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leánya. Mivel Kinizsivel utódjuk nem született, a Kinizsi vagyon a hadvezér fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt. Magyar Benigna ezután még kétszer ment férjhez, hozományként mindkét újabb házasságába magával vitte a vázsonyi uradalmat. Előbb Kamicsáci Horváth Márk neje, majd pedig egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Ez utóbbinak egy félrelépése kiderült, ezért Benigna asszony szolgáival a Kinizsi vár bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta. Királyi kegyelem követte a gyilkosságot, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett.
Magyar Benigna halála után férjének, Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A török előre nyomulása során a környék földesurai, a devecseri Csóronok, a rátóti Gyulaffyak, a vázsonyi Horváthok megsemmisítenek minden nagyobb építményt, melynek védelméről nem tudnak gondoskodni. 1543-ban Siklós, Pécs, Pécsvárad, Esztergom, Tata és Vitányvár után török kézre került Székesfehérvár, a Magyar Királyság koronázó városa. Fehérvár elestét követően a török fosztogató lovas portyák a Balaton-felvidéken is megjelentek. Ekkor hagyták el a pálos szerzetesek vázsony kolostorát. Az elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte 1552-ben Veszprém várának török kézre kerülése.
Benigna második férjének rokonai a vázsonyi katonákkal a pálosok minden tiltakozása ellenére előbb kifosztják, majd azért, hogy a törökök nehogy elfoglalják és erődítménnyé alakítsák, ezzel is fenyegetve a közeli vázsonyi várat, a Tálodi kolostorral együtt felrobbantották. Így írnak erről: „Amikor Veszprémet a török megvette, úgy pusztult el. Az urak rájöttek és porrá hányatták a klastromot, a tálodival és városlődivel együtt, félvén attól, hogy a török beléjük száll.”
A kolostor köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült egy barokk plébániatemplom.
A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Kinizsi sírját feltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. Az egész létesítményt fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.
Megközelíthető a temető mellett vezető földúton, itt jelzések is mutatják, valamint a temetőn keresztül. Erre valamivel rövidebb az út.
További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0