Sziasztok, Gábor vagyok!
Hogy tényleg mibe botlik bele az ember néha (igazolva Horizont állítását, hogy Én elég sok olyan dolgot is megnézek, amit más nem és még érdekel is engem)! Tegnap München mellett voltunk egy Krailling nevű helyen. Nem egy lényeges hely, látnivaló sem sok. Egy gyár területén lenne munka (ha megkapjuk), de ami lényeges, hogy nekem az tetszett meg, hogy a gyár területén egy patak megy át, amit inkább beépítettek a gyár környezetébe, mint tönkretették volna. Szépen karbantartott mederben folyik, van benne pisztráng, benne kis sziget, az egyik épület alatt át is folyik (kis vízi erőmű volt régebben), sok ablakból rálátni a patakra, pihenni ki lehet ülni a partjára (padok).
Az igazi meglepetés otthon ért, mikor kiderült, hogy a patak neve Würm. Itt most álljunk meg egy pillanatra, kinek mi jut erről eszébe? Ha semmi, akkor ez egyik jégkorszaki korszakot erről a patakról nevezték el: a Würm. Még egy érdekesség, később egy Amper nevű folyóba ömlik, ami a Dunában végzi, így akár mi is ihatunk a vízéből (ha csak néhány molekula is jut a poharunkba ebből). Persze lehet, hogy az Amper folyónak nincs köze a francia Ampere fizikushoz, de az is lehet, hogy ez a német megfelelője. Érdekes egybeesések lennének!
Még idefelé megálltunk a Chiemsee partján, korábban pont itt már megálltam, akkor sem volt valami szép idő.