Mistras

Misztra kastéllyal megkoronázott, vadregényes romos városa kúp alakú kőszirthez tapad. Neve a mezithrasz görög szóból származik, ami krémsajtkészítőt jelent - vélhetően azért, mert e sajtféleség alakja ugyanúgy kúpot formáz, mint a misztrai hegy. Misztrát a frankok alapították 1249-ben, majd a bizánci uralom alatt 20.000 lelket számláló településsé terebélyesedett, s 1348 után ez lett a moreai despoták székhelye. Egészen az 1460-ban kezdetét vevő török hódoltságig virágzó kulturális központként működött, ahová Szerbiából, Konstantinápolyból és Itáliából sereglettek a tudósok. Az olasz hatásról a Misztra templomait díszítő élénk színű és figyelemreméltóan jó állapotban megmaradt falfestmények tanúskodnak. Építészetileg a kolostortemplomok alaprajza a háromhajós bizánci bazilika és a kupolával megkoronázott görög kereszt keveréke, ami bizánci társaikhoz képest levegősebbé és világosabbá teszi ezeket. Nem nehéz megértenünk, miért tekintik Misztrát a bizánci építészet utolsó nagy mérföldkövének a török uralom beköszönte előtt.