München, SzG3

Sziasztok, Gábor vagyok!

Svájc felé menet két éjszakát a városban töltöttünk, napközben a Schlosspark Nymphenburgot (lásd OTT) és a Botanischer Gartent (lásd OTT) néztük meg, csak mindkét nap kora este mentünk be a városba. Tetszett is meg nem is. Ami nem tetszett: a legszemetesebb város volt az eddig látott nyugati városok közül (itt most a Belvárosról beszélek), különösen a Karlstor környéke, valamint a számunkra szokatlan létszámú törökök, arabok jelenléte volt nagyon zavaró. Ráadásul nem a gazdag németek szolgáinak tűntek, a legmenőbb boltokban vásároltak, a legdrágább szállodákban laktak, a legjobb éttermekben szinte csak Őket lehetett látni. De hát hol vannak a németek?, kiáltottunk fel. Meg is találtuk Őket, úgy látszik kiszorultak a Belváros nagy részéről, elsősorban a kertvárosi részekben leltük fel Őket, mindenesetre furcsa volt (noha nem történt semmi, csak a mennyiségük....). Most vissza Münchenhez: München (bajorul: Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa. Berlin és Hamburg után Németország harmadik legnagyobb városa. München népessége megközelítőleg 1,3 millió fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A városon keresztülfolyik az Isar folyó. München Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak.

A legmagasabb pontja Warnbergben van (579 m), míg a legalacsonyabb pontja a város északi részén található (482 m). A város folyója az Isar, amely München területén 13,7 km hosszan, délnyugatról északkeleti irányba folyik. Az Isar kettévágja a belvárost is. A legismertebb szigete a folyónak a Múzeum-sziget. München legtöbb kis patakja mind az Isarba folyik. A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. Az Isar mellett a város másik nagyobb folyója a Würm, amely a Starnbergi-tóból ered.

München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma, melynek építése még a romantikában kezdődött. A templom később egy gótikus átépítésen esett keresztül, belsejét pedig barokk stílusúra alakították át.

A Szent Jakab templom 1955-ös lebontása óta egyetlen román stílusú épület sem maradt a belvárosban, de román kori emlékek találhatóak még a város más részein, mint például a Heilig-Kreuz-Kirche (Szent-kereszt-templom) a város északi részén.

A románnal szemben sok gótikus épület maradt fenn a Szent Péter templomon kívül is. Sok gótikus városkapu maradt fenn, mint például az Isari kapu, Sendlingi kapu, a Károly kapu, vagy az Oroszlán-torony. A gótika legfontosabb világi épületeihez tartozik a Alter Hof, amely IV. Lajos császári udvara volt a középkorban. Ilyen a Régi városháza a bálteremmel, vagy a fegyvertár, amely ma a városi múzeum része. A város egyik jelképe, a Marienplatztól nem mesze található Frauenkirche (München) is gótikus stílusú. Egy további, 13. századi gótikus templom, a barokk korban átépített Heilig-Geist-Kirche, vagy ilyen stílusú a blutenburgi vár kápolnája is. A grünwaldi vár az egyetlen középkori vár München közelében.

Jelentős reneszánsz építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az Alpoktól északra, az Alte Akademie (magyarul régi akadémia), vagy ilyen a Müncheni Rezidencia egyik épületrésze is. A Maxburgból, amely egy reneszánsz városi palota, csak a tornya maradt meg a II. világháborús bombázások miatt. A reneszánsz időben, a mai belvárosban építettek egy nagy sörözőt, amelyet később, a 19. században átépítettek.

A legkorábbi barokk templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál templomként. A Theatinerkirche építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, míg a francia Joseph Effner és az idősebbik François de Cuvilliés udvari építőmester nem lett. A délnémet barokk fő művei a városban a Nymphenburgi és a Schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített Fürstenriedi kastély a város délnyugati részén.

A Sendlingi kapu közelében áll az Asamkirche, melynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első rokokó temploma, a Szent Anna templom a belvárosban található. A legjelentősebb rokokó stílusú templom a belvároson kívül a Berg am Laim városrészben található Szent Mihály templom. Szintén rokokó stílusú az Amalienburg a Nymphenburgi kastélyparkban.

A klasszicizmus legjelentősebb épülete a városban a Nationaltheater (Nemzeti Színház) a rezidencia közelében. A legjelentősebb építész Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner volt. A rezidenciától nyugat felé, a Briennerstraße a Karolinenplatzon keresztül vezet a Glyptothekhez, amelyben görög és római emlékeket tartanak.

Észak felé, Schwabingba vezet a Ludwigstraße, amely a Feldherrnhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a Bajor Állami Könyvtár, a Szent Lajos templom, és a Lajos Miksa Egyetem. Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak, ahogyan a Bavaria szobor is a Theresienwiesé-n a Ruhmeshalle előtt. A rezidenciától délre, az operaház előtt kezdődik a Maximilianstraße, amely az Isaron át kelet felé vezet, a Maximilianeumig, a Bajor Állami Tanács székhelyéig. A Maximilianstraßé-n sok klasszicista épület található, ma elegáns bevásárlóutca. Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a Bajor Nemzeti Múzeum is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a Friedensengelt (magyarul a Béke angyala). A 19. század közepén megjelentek a városban az üvegből és vasból készült épületek, mint például az Üvegpalota, amelyet kiállításokra használták 1931-ig, amikor az épület teljesen leégett. A századforduló előtt sok templomot és egyéb épületet építették a historizmus jegyeiben, mint a neogótikus Új Városháza a Marienplatzon, a neobarokk Igazságügyi palota és a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia Schwabingbaan. A városrészben több szecessziós lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós Müllersches Volksbad München legrégibb ma is üzemelő uszodája.

Münchenben 1200 kút található, ebből 700 városi. A legrégibb kút a Fischbrunnen nevezetű, amely a Marienplatzon, az Új Városháza előtt található.

1924 és 1929 között épült fel Moosachban a Borstei lakónegyed, amely ma már műemlékvédelem alatt áll. A nemzetiszocializmus alatt építették többek között a Művészetek Házát és a pártépületet a Königsplatzon. A második világháborúban München épületeinek nagy része vagy megsérült, vagy teljesen tönkrement 66 légitámadás következtében. Legjobban a vasútállomás környéke, az Altstadt és Schwabing rongálódott meg. Az épületek mindössze 2,5%-a maradt sértetlen. Szinte minden történelmi épületet, amely ma is hozzátartozik a városképhez, a háború után a régi terveik alapján újjáépítettek.

A második világháború utáni évtizedekben kevés jelentős modern épületet építettek. Az 1990-es évektől azonban sok új épület készült, úgy mint a Jézus Szíve templom (Herz-Jesu-Kirche). Emellett több új sportstadiont is építettek az utóbbi időkben.

Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük, az Altes Technisches Rathaus kivételével, a belvároson kívül áll. Az egyik legérdekesebb kinézetű épület a városban a négy hengernek nevezett BMW főigazgatósági épület. Közvetlenül mellette található a 2007 októberében megnyílt futurisztikus BMW Welt.

A belvárostól keletre áll a Hypo-ház, a HypoVereinsbank igazgatósági épülete, északra, Schwabingban a Highlight Towers nevű irodaház. 146 méterrel az Olympiaparktól nyugatra lévő Hochhaus Uptown München a város legmagasabb épülete.

2006. november 9-én a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern stílusú Müncheni Zsidó Központot. A létesítmény magába foglalja az új Ohel Jakob nevű főzsinagógát, a Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát, és a 2007. március 22-én megnyílt Müncheni Zsidó Múzeumot.

Az 1990-es évek legnagyobb városépítészeti projektje Münchenben a keleti részen fekvő Messestadt Riem városrész kialakítása volt a régi repülőtér helyén. Nagy része mára már elkészült, az építkezések várhatóan 2013-ban fejeződnek be. A városrészben sok zöldterület és modern köztéri műalkotás is helyet kapott. A koncepció több német várostervezési díjat is kapott.

A város legrégibb parkja a rezidenciához tartozó Hofgarten, amelyet még a reneszánsz korban építették. Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott Englischer Garten (magyarul angolkert), amely München városközpontjától a szinte város északi határáig terjedt. 3,7 km²-es területével nagyobb a New York-i Central Parknál, vagy a londoni Hyde Parknál. A belváros nyugati részén, a Károly-tértől nyugatra található a Régi Botanikus Kert, amelynek helyén leégéséig az Üvegpalota állt. Nyugatra a nagy nymphenburgi kastélyparkot francia stílusba építették. A parkot északról a Müncheni Botanikus kert határolja, amely 22 hektáros területével és évi 400.000 látogatóval Németország legjelentősebb botanikus kertje. Nymphenburgtól délkeletre fekszik a Hirschgarten.

München nemzetközileg is ismert művészeti gyűjteményeiről. A világ legfontosabb galériái közé tartozik az Alte Pinakothek (magyarul Régi Képtár) és a Neue Pinakothek (Új Képtár), csakúgy mint a Pinakothek der Moderne (Modern Képtár) és a Lenbachhaus. A régiben a középkortól a 18. századig, az újban a 18. és 19. században, a legújabban a 20. és a 21. században készült műalkotások láthatóak. A Glyptothekban és az Antik Gyűjteményben ókori görög és római emlékek, a nemrég elkészült Brandhorst Múzeumban modern műalkotások tekinthetőek meg.

Az eddig felsorolt múzeumok alkotják a Kunstareal Münchent, azaz München múzeumnegyedét Maxvorstadtban. Az Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjteményt 2010-ben tervezik megnyitni, és szintén a múzeumnegyed részét fogja képezni.

További múzeumok helyezkednek el a belvárosban és attól északra, Lehelben. Itt található a Művészetek Háza, a Bajor Nemzeti Múzeum, az Régészeti Gyűjtemény, a Sakkgaléria és a Néprajzi Múzeum.

A Müncheni Városi Múzeum a Szent Jakab téren áll, szemben a Zsidó Múzeummal. A Müncheni Érmegyűjteményt a Rezidenciában rendezték be. A Nymphenburgi kastélyban helyezkedik el a Porcelánmúzeum, a Marstallmuseumban pedig a lovászattal kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva.

A városban sok természettudományi múzeum is van, ilyen a Paleontológiai Múzeum, az Antropológiai Gyűjtemény, a Geológiai Múzeum, a Botanikai- és Zoológiai Gyűjtemény, valamint a Német Vadászati- és Halászati Múzeum.

München leghíresebb múzeuma a Deutsches Museum (Német Múzeum), amely évi több mint egymillió fős forgalmával Európa leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. Ez a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteménye. A Múzeumszigeten található főépület mellett az intézményhez tartozik a schleißheimi repülőkiállítás valamint a Theresienwiesé-n a Közlekedési Múzeum is.

szöveg: zömmel Wkipedia