Parádfürdő - Cifra istálló, kocsimúzeum

Parád szavunk likacsosat, pórusosat jelent, ami az ásványi sókban gazdag forrásokra utal.

Parád első írásos említése csak 1549-ből való, ezidőtájt az Országh Miklós főnemes birtokában levő debrői uradalomhoz tartozik. Debrő várának pusztulása után Ónod várához kerül a birtok, az ónodi uradalom részeként jut Parád is az egyik legismertebb magyar főnemesi család, a Rákócziak birtokába 1603-ban. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos - majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület.

Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család. A XVII. század végére az amúgy is kis lélekszámú falu a küzdelmekben, mely Eger város visszafoglalásáért zajlik a török ellen, elnéptelenedik. Az újraéledő és lélekszámban lassan növekvő falu lesz egyebek között a Grassalkovichok és az Orezyak kezén, majd 1847-től mintegy száz éven át a Károlyi család birtokában marad, a Károlyiak uradalmi székhelye volt.

Cifra istálló

Településtörténeti szempontból fontos esemény következett be 1708-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc a Somhegy alatt üveghutát létesített, az üveggyártást mai napig művelik Parád szomszédságában. 1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel. A timsógyár 1778-ban kezdte meg működését. A víz kihasználásának következtében megszületik egy új településrész: Parádfürdő. A gyógyfürdő is ebben az évben nyitott, a fürdővendégek számára épített vendégház folyamatosan bővült. Az első fürdőházat 1795-ben építették. 1797-ben Kitaibel Pál, a magyar botanika egyik legnagyobb alakja, cikke nyomán Európa-szerte híressé vált a fürdőhely. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják.

Az épületek közül építészeti szempontból a neoklasszicista stílusú üdülőszárny (a kor jeles magyar építésze, Ybl Miklós tervezte) emelkedik ki, illetve a Károlyiak számára készített német reneszánsz stílusban épített kastély, mely Parád szomszédságában, Parádsasváron van. Ugyancsak Ybl munka Parádfürdőn a Károlyiaknak készített Cifra istálló is - ma kocsimúzeum és méntelep van benne. Itt jártunk mi is.

Parádfürdő bemutatása:

Parádfürdő 250 éve a XVIII. század végén épült, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják. A környék változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található. Parádfürdőn jelenleg gyógyszanatórium működik, ezenkívül számos intézményi és magánüdülő, valamint fizetővendég-szolgáltatás áll a vendégek rendelkezésére.

Kocsimúzeum:

A 24-es főút mellett álló épület Ybl Miklós alkotása. Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja a kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörös márvány borítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk.

A díszes épületet az 1870-es években Ybl Miklós tervei alapján a Károlyi család építtette.

A Cifra istállóban ma a gyönyörű lovak mellett kocsimúzeum és a lovaskocsi-gyártás történetét bemutató kiállítás látható. A Cifra istálló bal szárnyában található a méntelep. Feltétlenül érdemes megtekinteni a gyönyörű lovakat és az istálló mögötti lovaspályát (lovaglásra is van lehetőség).

A díszes külseje és vörös márvánnyal burkolt belseje miatt Cifrának nevezett uradalmi istállóban berendezett Kocsimúzeum a kerék feltalálásától a díszes főúri hintókig mutatja be a téma érdekességeit.

A kocsiszínben lévő kiállítás bemutatja a világhírű magyar kocsikészítés történetét és Kocs község szerepét - hiszen e fontos közlekedési eszköznek a nevét számos idegen nyelv a magyarból, közvetve Kocs falutól kölcsönözte.

A kocsik és a hintók sokféle változatát is fölsorakoztatják itt. A szebbnél szebb járművek közt a díszes Eszterházy-kocsit, a Károlyi-hajtókocsit, a Gavallér-kocsit, az országházit és az egri érsek díszhintaját is meg lehet tekinteni.

A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölver-testvérek műhelyéből került ki, ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon. Emellett lószerszámok és parádés kocsisok viseletei gazdagítják a kiállítást.

A felnémet épületeket utánzó fagerendás, vöröstéglás, vörösmárvány borítású, bolthajtásos, oszlopos istálló ma méntelep és kocsimúzeum.

Cím: Cifra Istálló, Kossuth út 217.sz.

Nyitva: Hétfő kivételével naponta 10.00-17.00

Forrás: http://www.parad.hu/latnivalok.php#kocsi

Vágtató alföldi gyorsparaszt

Lencsevégre kaptunk egy itt kiállított képet is, melyet épp itt balra láthattok.

A kép címe: Vágtató alföldi gyorsparaszt

Galloppiender tieflandischer schnellbauer

Lowlander galopping quickpeasant

Igazán megmosolyogtató, nemde !?

#206.