Menü betöltése...
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

Tündüs & zo- utazási blogja
453  0  8

Magyarország

Sümeg

8330 Sümeg, Mártírok útja 8.

2011. szeptember 20. kedd 15:44
2011. május 17. kedd
 46°58'47,429"N   46,979703
 17°16'55,335"E   17,281898

1016  7  0  5  1

Sümeg város története:

A város története az őskorig követhető, régészeti kutatások bizonyítják, hogy már ebben a korban lakott volt a terület. A Sümeg déli határában elterülő Mogyorósdombon az újkőkorból származó kovakőbánya feltárásakor számos használati eszközt, szerszámot és egyéb leletet hoztak felszínre. Sümeg vidékének őskultúrája a késői bronz és korai vaskorban - hallstatti kor - érte el fénykorát. A kor emlékei arra utalnak, hogy e vidéken egykor virágzó bronzkori telepek léteztek. A rómaiak fennhatóságát számos tégla és cserépedény-töredék jelzi. Az 1877-ben, a település nyugati határában végzett ásatások során egy négyzetalapú saroktornyos villa és egy ókeresztény bazilika alapjait is feltárták.

A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült. Ebben a korban a vár és a település sorsa szinte mindig egybefonódott a várban történtek hatással voltak az erődítmény lábainál elterülő településre is.

A püspöki uradalmi terület igazgatási és területi központja a 14. század elejéig a közeli Erek község volt, majd a sümegi vár védelmi jelentőségének növekedésével a központ fokozatosan Sümegre tevődött át.

A püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni.

Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá.

Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult. A következő évtizedekben a háborús viszonyokat követően a város lakossága nagymértékben csökkent és védtelen volt a törökkel szemben, a vár azonban magyar kézen maradt.

A 16. század közepétől kezdődően a császári hadak megjelenésével Sümeg nehéz helyzetbe került, amit csak tetézett a század végén kitört 15 éves háború és a Bocskai István vezette szabadságharc. A vár a csaták idején többször is gazdát cserélt. A bécsi béke után a város fejlődését Ergelics Ferenc püspök tevékenysége indította el. Fordulópontot Bosnyák István püspök 1643. március 27-én kiadott, a településnek a mezővárosi rangot biztosító kiváltságlevele jelentett. Ebben az okiratban pontosan meghatározta a földesúri területeken élők személyi és vagyoni helyzetét, a földesúr és a mezőváros lakóinak valamennyi jogát és kötelességét is.

1656-58-ban Széchenyi György püspök őrtornyokkal ellátott erős fallal keríttette körül a várost, amely ettől kezdve hosszú időre Zala megye egyetlen biztonságos, jól védett városa volt. Ennek következtében Sümeg mozgalmas várossá fejlődött: fellendült kereskedelme, vásárai híressé, fazekasiparának termékei keresetté váltak. A veszprémi püspökség székhelyeként az ellenreformáció egyik fontos dunántúli központja volt, ahová Széchenyi püspök ferences szerzeteseket telepített be 1650 körül.

Sümeg fejlődését egy időre megállította a szentgotthárdi csatából visszavonuló török sereg ostroma. Igaz a várat nem tudták bevenni, de elvonulásuk előtt felgyújtották a várost. A tűz a várban is nagy károkat okozott. A város azonban kiheverte a pusztulást és újra fejlődésnek indult. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. 1705-ben Sümeg vára II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott. A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán - nehogy egy újabb felkelésnél a magyarok felhasználhassák - hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak két vízgyűjtő medencéjét is. A csaták és tűzvészek által pusztított város újjáépítése hamarosan megindult. Az akkor hozott építészeti rendeletek következtében alakult ki Sümeg jellegzetes települési formája: a védőfalakkal övezett belső városban csak kőházakat lehetett építeni, így erre a területre a püspöki udvartartás, az uradalmi tisztségviselők és a vidék nemesei költöztek be. A kevésbé tehetős, kiváltságok nélküli földművesek és iparosok kiszorultak a régi belváros területéről és a külső városrészben építették fel fa-, illetve vályogházaikat. Padányi Bíró Márton (1745-1762) püspök idejében tovább fejlődött a város. Az ő működésének köszönhetőek Sümeg legjelentősebb építészeti és művészeti alkotásai. Széles körű vallásos, politikai, társadalmi és mecénási tevékenységével a magyar barokk szellem élenjáró személyiségévé vált és az ellenreformáció harcos képviselője volt. Sümegen számos lakóházat, gazdasági épületet, egy új plébániatemplomot és egy barokk püspöki palotát is építtetett. Irányításával alakult ki Sümegen az a katolikus szellemi központ, amely Pápa város protestáns irányzatával állt szemben. Az iparos és kereskedő polgárság számának növekedésével Sümeg kézműiparos mezővárossá vált. Ebben az időben a városban postaállomás, ispotály, patika és sóház is működött. Bíró püspök halálát követően a város fejlődésének vonala ismét megszakadt, sőt Mária Terézia urbáriumrendelete a püspök, mint földesúr és a mezőváros között új ellentéteket támasztott.

A század utolsó negyedében újból súlyosbodtak a megélhetési viszonyok Sümegen, mert a városban járványok és tűzvészek pusztítottak. A Napóleoni háború során az 1809-évi francia megszállás is nagy nehézségeket okozott a városnak. Az 1820-as évektől a városi terhek csökkenésével fejlődésnek indult a mezőgazdaság, az iparos és kereskedő réteg is fokozatosan gyarapodott. Megkezdődött a város polgárságának kialakulása. Országos hírűek voltak a fazekasok, nevesek a tímár, a varga, a szűrszabó, a gombkötő és a kádár céhekbe tömörült iparosok. A város fejlődésének jelentős tényezője volt a nemesi belváros társadalmi élete. 1804-től a város és vidékének lakossága Kisfaludy Sándor költő (1772-1844) szellemi és baráti köréhez csoportosult. Az 1840-es évekre ez a nemesi társaság a reformkor politikai harcai miatt felbomlott, helyét a Ramassetter Vince vezette városi polgárság vette át. A város 1848-ban elérte évszázados küzdelmének célját, megszabadult a földesúri hatalomtól. A Bach-korszakban Sümeget megyei és járási bírósági székhellyé, a vidék egyik igazgatási központjává tették. A rendeletek végrehajtásáról a városban állomásozó osztrák katonaság gondoskodott. Sümeg a kiegyezés után az ország gyors ipari és mezőgazdasági fejlődésétől eltérően, gazdasági hanyatlásnak indult. Kékfestőüzeme megszűnt, bőrgyára leégett, ipara, borainak hírneve és kereskedelme visszaesett, polgársága és nemessége is elszegényedett. 1907-ben elvesztette városi címét, amit 1984. január 1-jén kapott vissza.

Sümeg egyedülálló értékei, hogy csak a legfontosabbakat említsük:

•a város fölé magasodó Sümeg Vára,

•a Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített Plébánia templom,

•Kisfaludy Sándor szülőháza és múzeuma,

•a barokk stílusban épült Püspöki Palota,

•a régi kanyargós utcák barokk házai,

•a többszáz éves vadgesztenyefák,

•a város határában őskori kovakőbányát,

•római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel.

...de ezekre majd egy külön fejezetben térünk ki.

# 435.

Oszd meg ezt a helyszínt: Sümeg

Facebook

Twitter

Viber

Messenger

WhatsApp

Telegram

Skype

Blogger

Flipboard

LinkedIn

Reddit

Buffer

E-mail

Gmail
TOP 12 utazási blog
Legszebb útvonalak
Séta a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban
Tündüs & zo- útvonala 8 helyszínnel
Néhány nap Prágában
bazsimc útvonala 5 helyszínnel
Séta Monastir-ban
Tündüs & zo- útvonala 6 helyszínnel
Séta Kuredu szigetén
Tündüs & zo- útvonala 21 helyszínnel
Brüsszel - London - Párizs
Kriszti útvonala 24 helyszínnel
Török Riviera és görög emlékek
ferenc.czigler útvonala 12 helyszínnel
Séta Prágában
Tündüs & zo- útvonala 22 helyszínnel
Bali, Gili Air
zsumol4 útvonala 8 helyszínnel
Balaton körbefutás 2021
PK útvonala 5 helyszínnel
Velence és környéke
Csabó útvonala 7 helyszínnel

Hamarosan kezdődik a TV-ben


RTL
09:00 Doktor Murphy: CsapatmunkaAmerikai filmsorozat (2023) (6. évad 19. rész)

TV2
08:45 MokkacinoMagyar reggeli magazin műsor (2024) (220. rész)

film+
08:25 Szavak és érzésekAmerikai-német film (2005)

Cool
08:50 Szívek szállodája: Dehát Gilmore vagyokAmerikai vígjátéksorozat (2005) (5. évad 19. rész)

Viasat 3
08:20 FelejthetetlenAmerikai krimisorozat (2011) (1. évad 15. rész)

Mozi+
08:30 CsonthülyeDél,afrikai vígjáték (ismétlés) (2001)

SuperTV2
08:35 Több mint TestŐr 2023 miniMagyar életmód magazin (16. évad 199. rész)

Paramount Network
08:55 RohamjárőrökAngol documentaries (2022) (21. évad 12. rész)

Duna Televízió
08:35 Bor, mámor, szerelem(ismétlés) (2013) (2. évad 82. rész)
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!