Története szorosan összefonódott a rév történetével. A települést a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében már említik.
A rév első mólóját és kikötőjét 1802-ben építették meg, 1928-tól közlekedett az első motoros gőzhajó, 1958-tól teherautókat, autóbuszokat is szállít.
A település másik idegenforgalmi nevezetessége Szántódpuszta: védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való. Az 1970-es évek végétől lett idegenforgalmi központ, múzeumi kiállítóhelyekkel, szálláshelyekkel, vendéglőkkel, lovasiskolával. A cselédházakban berendezett kiállítások a régi pusztai életet, a cselédek kultúráját, a tihanyi rév történetét és Pálóczi Horváth Ádám költő munkásságát mutatják be, aki 1787 és 1790 között a puszta bérlője volt. A kúria dísztermében képzőművészeti tárlatokat rendeznek, pincéjében a Kő-hegy szőlészeti-borászati eszközei láthatók.