Szomolyai Tájház mintegy tíz éve létezik. Jelenleg a tájház az Államkincstár tulajdonában van, a fenntartó, a felügyeletet pedig a Műemlékfelügyelet végzi. A község minden évben százezer forintot kap a tájház fenntartására. A tájház egy lágy riolittufába vájt barlanglakásban kapott helyet.
Szomolyán a legmagasabb a tufába vájt pincelakások száma, és itt található az országban egyedüliként többszintes barlanglakás. Régen a falu lakosságának 32,7% - a (1459 ember) lakott ilyen vájatokban. Ezeket régebben nem csak szegények lakták, hanem módosabb emberek is, de leginkább napszámosok, summások lakhelye volt, ma pedig romák vették birtokukba, s némelyikben még ma is élnek. Az innét kitermelt kövekből épült nagyon sok ház a faluban. A tájháznak otthont adó „barlangot” az 1800-as években vájták ki. Ez két részből áll. Két család fogott össze, hogy kivéssék. Mindkét rész két helyiségből áll, egy szobából és egy konyhából.
Eredetileg csak az egyiket rendezték be, de az összegyűlt tárgyakból vittek át a másik helyiségekbe is, így most gyakorlatilag két tájház van. Ebben a házban még 1983-ig élt egy család, s az ő kiköltözésük után került az önkormányzat tulajdonába. Az itt élők nagyon tiszták voltak, sokszor meszelték ki a vájt kőfalakat, és kínosan ügyeltek a rendre. Mind a két részbe utólag raktak kemencéket, az egyiket csak helyre kellett állítani, a másikba viszont egy jóval kisebbet raktak.
A tájházban található egy „kiskemence”, melyet gyümölcsszárításra, aszalásra használtak, és itt szárították a kosárfonáshoz a fűzfavesszőket a nagy kemencéből kivett parázzsal. A tájház kemencéje szabadkéményes és gyakorlatilag ez a legnagyobb „attrakciója”, mindenki ezen csodálkozik el a legjobban, ez érdekli leginkább az ide látogatókat. A kemence mellett volt egy rakott masina, melynek a csövét a falba vágott járatba tették, így a szabadkéményen áramlott ki a füst. A kéménybe rakták a húst füstölni, és mivel fölülről szellőzött, nem volt olyan átható füst szaga és íze, mintha a mostani füstölőkbe tennék.