Úrkút - Őskarszt

A Bakony déli részén található Úrkút, a hazai mangánbányászat központja volt. Innen nyerték ki az üledékes eredetű mangánércet, ami a földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett. Mára, - a mangán-készletek kimerülése miatt - a külszíni részen fölhagytak a bányászati tevékenységgel, az egykori bánya és környéke most fantasztikus földtani értékeket, sok millió éves földalatti őskarsztokat feltáró természetvédelmi terület.

A jura korszakban, a földtörténeti mezozoikum közepén, több mint százötvenmillió évvel ezelőtt, nyoma sincs még a Bakonynak, vagy a Dunántúli-középhegység többi tagjának. Ez a terület akkor még az ősi afrikai lemezhez tartozott. A Tethys-tenger hullámzott ott, ahol ma a hegység lankái húzódnak. A területen, egy hatalmas karbonátos platformon zajlott a csöndes üledékképződés. Majd ez a platform részekre darabolódott, mely blokkok egymáshoz képest függőlegesen elmozdultak. Volt olyan darab, amelyik a tengerből is kiemelkedett, de voltak olyan részek is, amik mélyre süllyedtek. Az egyik ilyen izolált platformon képződött, és karsztos üregekben halmozódott föl a mangánérc, melyre még sok-sok millió évig rakódott a tengeri üledék. A mangánércet mély töbreiben tároló jura-kori mészkő, a kréta korban kiemelkedett. A nedves trópusi klíma alatt gyorsan karsztosodni kezdett a kőzet.

Kecskés hegyi bauxitbánya

Csodálatosan látványos formák jöttek létre, kúp- és toronykarsztok, egyedülálló tornyok között, mély dolinák, szakadéktöbrök. A bányászat elhordta a kőzetrétegeket és kitermelte a mangánban dús kőzetet is, ezáltal felszínre került a csodálatos formavilággal rendelkező őskarszt.

Több tíz méter magas sziklatornyok, mély és szűk gödrök, sziklák és magányos kődarabok váltják itt egymást. A formákat kialakító karsztvizek nyomai is szépen kivehetők, akárcsak az evorziós üstök, melyeket szintén a nagy sebességgel rohanó, örvénylő áradat alakított ki hordalékával. A rendkívül gazdag és látványos formavilág mellett, magának a kőzetnek a tanulmányozása is igen érdekes.

Jellegzetes a mészkő felületén kivált vasas-mangános kemény kéreg, mely sajátos látvány. A kőzetek őslénytartalma is igen gazdag. A trópusi Tethys-őstenger lakói, a krinoideák, azaz a tengeri liliomok, a kagylókra emlékeztető brachiopodák, valamint a csavart házú ammoniták szép számmal megőrződtek a kőzet belsejében.